„II. Pál pápa” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Bot: következő hozzáadása: war:Papa Pablo II |
a →Önimádó pontifikátus: Hunyadi Mátyás --> I. Mátyás magyar király (zöldkékít), |
||
29. sor:
Pál nagy felháborodást okozó belső átalakításai a pápai hatalom megszilárdítása miatt kerültek napirendre. Ugyanez a törekvés hajtotta a pápát a Vatikán külpolitikájában is. Pál jövőbe tekintő politikus volt, és több olyan eseményt is belátott, amelyet elődjei képtelenek voltak. Elsőként rájött, hogy a [[Pápai Állam]] megerősítése létfontosságú az egyházfő világi befolyásának megtartásához. Rájött, hogy erős pápai uralom nélkül a szomszédos államok különböző indokokkal le fogják rohanni az egyházi állam területét. [[Ausztria]], [[Franciaország]] és [[Aragónia]] nem is titkolta túlzottan ezen vágyát. Éppen ezért Pál erős kézzel látott neki a szétzilált közép-itáliai állam összefogásához. Leginkább [[Anguillara]] [[gróf]]jait kellett seregével legyőznie. A grófok rablóhadakat toboroztak és fosztogatták az állam városait, ráadásul rendszeresen elrabolták a pápai adókat is.
A másik nagy felismerése a török elleni harc stratégiájának átértékelése volt. Rájött, hogy a keresztes hadjáratok kihirdetése a rendi monarchiák által uralt Európában már hatástalan. A keresztény államok pusztán a hit miatt már nem fognak összefogni a hódító [[iszlám]] ellen. Ezért úgy gondolta, hogy a pápák legfőbb feladata a közvetlen veszélyben élő államok erkölcsi és főleg anyagi támogatása. Pál kúriája [[I. Mátyás|Hunyadi Mátyás]] [[Magyarország]]ával és [[Kasztrióta György]] [[Albánia|Albániájával]] tartotta fenn a legintenzívebb kapcsolatot. Valóban nagy összegek vándoroltak a két uralkodóhoz, a pápai kincstárból. Pál külpolitikájában [[Podjebrád György]], [[Csehország]] királya játszotta a másik főszerepet. A [[II. Pius pápa|Pius]] alatt megkezdődött tárgyalásokat Pál idején folytatták. György király minden pápai ellenkezés mellett támogatta a [[husziták|huszitizmus]] enyhébb változatát. Országában nem akarta semmisnek nyilvánítani a [[bázel]]i megegyezést, amit az egyház elítélt. De amíg Pius enyhébb eszközökkel, sőt kicsit hiszékenyen bánt a cseh uralkodóval, Pál keményebb ellenfélnek bizonyult. A pápa a római egyházi bíróság elé idézte meg Podjebrád Györgyöt, és amikor az nem jelent meg az egyházfő színe előtt, [[1466]] [[december]]ében egyházi átokkal sújtotta a királyt, és minden alattvalóját felmentette a Györgynek tett eskü alól. [[I. Mátyás magyar király|Hunyadi Mátyás]], magyar király a pápai kiközösítést kihasználva a megüresedett cseh trónért indult. Pál támogatta harcában, és hamarosan az ország jelentős részét birtokába is vette. <br />
Pált a korbaeli krónikások az [[eretnek]] tanok ádáz ellenségeként is ábrázolják. [[Németország]]ban és Franciaországban kíméletlen hadjáratot indított az elfajzott tanok kiirtására. Emellett több követet is küldött [[Oroszország]]ba, hogy megpróbálja rábírni az északi államot a római kereszténységre.
| |||