„Bakabánya” változatai közötti eltérés

A község a [[garamszentbenedek]]i [[bencések]] bányatelepüléseként alakult [[1075]]-ben. Ekkor említik először ''Baka'' néven. [[1156]]-ban ''Terra Banensium'' (bányaterület) néven említik a falut. [[1270]]-ben történik először említés az itteni ezüstbányászatról. [[1290]]-ben említik elsőzör mai magyar nevén ''Bakabanya'' alakban. [[1310]]-ben Németbaka néven szerepel, mely a település [[Németek|német]] lakosságára utal. [[1317]]-ben György comes bányaszabadalmat kapott [[I. Károly magyar király|Károly Róbert]] királytól az itteni [[ezüst]], arany és más fémek bányászatára. [[1323]]-ban lakói kiváltságokat kaptak a királytól. [[1345]]-ben [[szabad királyi város]] lett. Mint bányavárosnak egyre nőtt a jelentősége. [[1405]]-ben [[Luxemburgi Zsigmond|Zsigmond]] király parancsára elkezdték a város erődítési munkálatait, először [[1437]]-ben említik a város erődítményét. [[1510]]-ben felépült a [[gótikus]] templom. A [[16. század]]tól mintegy előbástyáját képezte az északabbra levő [[Szabad királyi város|bányaváros]]oknak. A század második felétől állandósultak a város elleni kisebb török támadások. [[1570]]-ben, [[1578]]-ban, [[1647]]-ben és [[1650]]-ben is újbóli megerősítését rendelte el az országgyűlés. Falait olasz rendszerű bástyák erősítették meg. A [[Oszmán Birodalom|török]] többször ([[1640]], [[1652]], [[1664]]) elfoglalta és kifosztotta a várost, lakossága jórészt kipusztult. Különösen [[1640]]-ben szenvedett sokat. A török [[1686]]. évben történt kiűzése nagy megkönnyebbülést hozott a városnak, [[I. Lipót]] király pedig visszaállította a város régi kiváltságait. [[1702]]-ben négy országos vásár tartását engedélyezte a király a városnak. [[1703]]-ban a [[kurucok]] foglalták el a várost. [[1774]]-ben már csak egy aranybánya működött, bányái fokozatosan kimerültek, [[1875]]-re meg is szűnt a bányászat. [[1823]]-ban megkezdődött az ipari üzemek betelepülése. [[1876]]-ban elveszítette szabad királyi városi és bányavárosi jogait, közönséges községként [[Hont vármegye|Hont vármegyé]]hez csatolták. [[1910]]-ben 3141 lakosából 2935 szlovák és 107 magyar volt. A [[trianoni békeszerződés]]ig Hont vármegye [[Báti járás]]ához tartozott.