„Medresze” változatai közötti eltérés

Az első medreszéket [[Nizám al-Mulk]] [[Szeldzsuk Birodalom|szeldzsuk]] nagyvezír hozta létre alapvetően politikai célzattal. Nizám valódi államférfi volt, <ref>Pragmatikus, józan elveit, vallási és politikai nézeteit ''Szijászatnáme'' („A politika könyve”) című művében foglalta össze.</ref> és a ''hanafita'', illetve a ''sáfíita'' jogi iskola szigorú [[szunnita]] elveit részesítette előnyben <ref>A vallásjog legfőbb iskolái a hanafita, hanbalita, shafíita vagy málikita voltak.(→[[Iszlám#Szunnita irányzatok|Szunnita irányzatok]])</ref>, ezért harcot vívott a [[Fátimida-dinasztia|fátimida]] [[síiták]] és más eretnekségek ellen is. A nagyszeldzsuk birodalom hatalmának alapját a jog képezte ''(„madzhab”)'', és csak másodsorban a vallás. A szunna így egyfajta állami ideológia szerepét töltötte be.

Nizám 1091-ben a bagdadi medreszébe hívta tanítani [[Mohamed al-Gazálit]] (1058-1111), a kor legnevesebb tudósát. Nizám és a szultánok a [[szúfizmus]]t is pártfogolták, és igyekeztek az állam szolgálatába állítani muszlim misztikusokat is. ''Mohamed al-Gazáli'' miszticizmustól sem mentes filozófiai, teológiai rendszerére<ref> Az államot pusztán morális-jogi alapon illeti meg a hatalom, és hatalma nem isteni eredetű, mint a kalifáé</ref> támaszkodva ''Nizám'' alakította ki az iszlám államhatalom ma is érvényben levő jogi, filozófiai normáit.<ref>Markus Hattstein A nagyszeldzsukok története Iszlám, 351 o.</ref>