„Udvarnok (település)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →Története: I. Lajos --> I. Lajos magyar király (zöldkékít), |
|||
42. sor:
*A [[tatár]]pusztítás lezajlása után a király adománya folytán számos új nemzetség telepedett le a vármegye területén. Így [[1247]]-ben az [[Aba nemzetség]]ből származott Tamás comesnek Udvarnokot adta [[IV. Béla]] király, mely nemzetség 1268-ban Újlak birtokában fordult elő, 1274-ben [[V. István]] király adományából [[Tavarnok]] és [[Ursed]], 1297-ben csere utján [[Kelecsény]], [[Galgóc]]z, [[Galánta|Galantha]] birtokába jutott. Az 1247-es oklevél, mely a települést ''"Vduornuc"'' alakban említi egyben a település első írásos említése is.
*Az [[Anjou-kor|Anjouk]] idejében az Aba nemzetségbeli „nagy” Aba, hűtlensége miatt elvesztette Galgóc, Ujlak, Udvarnok, Divich és Saag nevü birtokait, melyeket [[I. Lajos magyar király|I. Lajos]] király 1349-ben [[Kont Miklós]]nak adományozott.
*Az okleveles említések szerint egy rév, mely a galgóczi várhoz tartozott, Udvarnokon volt. Miután azonban ezt a vámot [[I. (Nagy) Lajos|Lajos]] király a Konth-féle hídra helyezte át, oly rohamos süllyedésnek indult, hogy 1363-ban már kérdés támadt az iránt, birnak-e a Vágon révvel az udvarnokiak? Az esztergomi káptalan vizsgálatot indított a király utasítására és megállapította, hogy ez a rév csakugyan az udvarnokiaké, s azon ők szabadon kelhetnek át, s ez a rév előbb volt fő- vagy közrév, mint a semptei. Mivel a semptei révet [[IV. Béla]] állította fel 1251 körül, kétségtelennek látszik, hogy az 1294-iki galgócföldi vám azonos volt az udvarnoki vámmal és révvel.
| |||