„Ákos István (nádor)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →Élete: Károly Róbert --> I. Károly magyar király (zöldkékít), |
a →Élete: IV. László --> IV. László magyar király (zöldkékít), |
||
4. sor:
==Élete==
Az [[Ákos nemzetség]] Erne ágából származott, [[Ákos Ernye]] országbíró fia. Feleségétől, az ismeretlen vezetéknevű Katalintól 7 fia és 2 leánya (egyikük [[Borsa Beke]] tárnokmester felesége) született. A történeti forrásokban [[1281]]–1315 között szerepel. 1281-ben [[Gömör vármegye|gömöri]] és [[Borsod vármegye|borsodi]] [[ispán]], részt vett [[1282]]-ben a [[Hód-tavi csata|Hód-tavi csatában]], majd [[Borostyánkő (Ausztria)|Borostyánkő]] ostromában. [[IV. László magyar király|IV. László]] király hívei közé tartozott, bizalmasa volt [[III. András]]nak is. [[1293]] és [[1295]] között királynéi tárnokmester. [[1298]]-ban szövetséget kötött III. András királlyal, valamint több előkelővel. 1298-[[1300]] között országbíró.
A király halálakor ([[1301]]. [[január 14.]]) ő búcsúztatta Andrást, mint az „[[Árpád-ház]] utolsó aranyágacskájá”-t. A nádori méltóságot a többi kiskirállyal együtt töltötte be, azaz a saját birtokain a nádori jogköröket gyakorolta. Az [[interregnum]] időszakában [[Vencel magyar király|Vencel cseh trónörököst]] támogatta, akitől különféle tisztségeket és birtokokat kapott. 1307-ben a rákosi országggyűlésen elismerte [[I. Károly magyar király|Károly Róbert]] királyságát, de úgy tűnik, a politikai élettől ezután teljesen visszavonult. Tartományúri hatalma körülbelül Borsod vármegyét ölelte fel, mintegy 50 birtoka és 5 vára volt, központjává [[Diósgyőr]]t tette. Fiát egy bajor herceg leányával házasította össze. Diósgyőrött és [[Dédesszentlélek]]ben [[Magyar Pálos Rend|pálos]] kolostort alapított.
| |||