„Murányalja” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
PityuBot (vitalap | szerkesztései)
a Hunyadi Mátyás --> I. Mátyás magyar király (zöldkékít),
PityuBot (vitalap | szerkesztései)
a →‎Története: IV. Béla hivatkozás pontosítása,
35. sor:
 
==Története==
Várát [[IV. Béla magyar király|IV. Béla]] építtette a [[13. század]] második felében, [[1271]]-ben említik először, [[1321]]-ben romos állapotú, majd újjáépül. A [[15. század]] közepén [[Giskra]] serege foglalta el, majd [[I. Mátyás magyar király|Mátyás]] foglalta vissza. [[1548]]-ban urától Basó Mátyástól foglalta el Salm császári serege, mivel az rablóvárként használta. [[1644]]-ben [[Wesselényi Ferenc]] úgy foglalta el, hogy úrnője [[Széchy Mária]] a kezére játszotta. [[1666]]. [[augusztus 23.|augusztus 23-án]] itt határozták el Wesselényi Ferenc vezetésével köznemesség vezérei, hogy a [[Habsburgok]] ellen szövetségre lépnek. [[Thököly Imre|Thököly]] serege [[1678]]-ban és [[1683]]-ban is elfoglalta. [[1702]]-ben hatalmas tűzvész pusztította el, de újra helyreállították. [[1703]]-ban parancsnoka átadta a [[kurucok]]nak. A szabadságharc leverése után 1720-ban Koháry István nyert rá adományt. 1760 után szerepe már nem volt, a várat sorsára hagyták, azóta pusztul. [[1782]]-ben régiségbúvárok feltárták a Széchyek itteni sírboltját, ahol megtalálták Széchy Györgyné (1625), Homonnai Drugeth Mária és Wesselényi Ferenc (1667) koporsóit.
 
A község 1321-ben a vár szolgálófalujaként keletkezett. [[1427]]-ben ''"Moranalya"'', [[1435]]-ben ''"Mwran"'' néven említik. 1427-ben 24 adózó portája volt, [[1438]] előtt vámszedőhely állt itt. A 16. században vasat bányásztak és dolgoztak fel területén. Emellett zsindelykészítéssel, állatartással, lótenyésztéssel foglalkoztak. [[1558]]-ban 11 adózó családja volt. [[1574]]-ben a török égette fel a falut, [[1610]]-ben Bocskai hajdúi dúlták fel. Az [[1709]] és [[1710]] években dúló [[pestis]] 446 áldozatot követelt. [[1773]]-ban 35 jobbágy és 33 zsellérportája volt. [[1823]]-tól fűrésztelep, kerámiagyár működött a területén. [[1828]]-ban 140 házában 1213 lakos élt. [[1849]]. [[február 26.|február 26-án]] határában, Murány és [[Tiszolc]] közötti csatában győzte le a magyar honvédsereg a felkelő szlovákokat.