„Merlot” változatai közötti eltérés

15 bájt törölve ,  11 évvel ezelőtt
a
kisebb formai javítások
a (Zöld hüllők, halak, állatok és rendek kékítése (WP:BÜ#Állati dolgok). Ez most automatikusan megy, gyűjtés közben ellenőriztem, és megbízhatónak látszik.)
a (kisebb formai javítások)
 
== Története és elterjedése==
A merlot, francia eredetű, már a 14. századtól ismert minőségi borszőlőfajta, feltételezetten, a ''biturica''<ref>Professorhouse.com ''"[http://www.professorshouse.com/food-beverage/wine-and-spirits/merlot.aspx Merlot - Trivia and Information]"'' www.professorhouse.com, 2007 </ref> fajta természetes mutációja. A fajta legelső komplett leírását [[1784]]-ben egy bordeaux-i borász tisztviselő készítette, aki a [[Bordelais|Libournais]] helyi termesztésű szőlőiből készített borok között a merlot-t a legjobbnak ítélte. [[Olaszország]]ban, [[1855]]-ben [[Velence (Olaszország)|Velencében]] tesznek említést a ''bordò'' elnevezésű fajtáról. [[Svájc]]ban, [[Ticino]] megyében, [[1905]]-[[1910]] között jegyzik először, mint bordeaux-i fajtát.<ref name="auto_kLGhmvLNt/RnIJHeTsEx1g"> Oz Clarke: ''Encyclopedia of Grapes'', 129-133. oldal, Harcourt Books, 2001., ISBN 0151007144</ref> Az [[Amerikai Egyesült Államok]]ban az 1990-es évek során terjedt el.
 
[[Magyarország]]on a [[filoxéra]]vész után, már az 1960-as évektől kezdték termeszteni, de nagy kiterjedésű – 100 hektárt meghaladó – ültetvényei csak az utóbbi 15-20 év borászatát jellemzik. Napjainkra hazánk hatodik legelterjedtebb vörösborszőlőjének tekinthető, dűlőit a [[Szekszárdi borvidék|szekszárdi]], [[Egri borvidék|egri]], [[Villány–Siklósi borvidék|villányi]], [[Tolnai borvidék|tolnai]] és a [[balatonboglári borvidék]]ek déli, dombos fekvésű részein találjuk. Általános, világfajtává fejlődését annak köszönheti, hogy viszonylag egyszerűen, igen jó, megbízható minőségű, gyümölcsös zamatú, lágyan savas bor készítésére alkalmas fajta.<ref name="auto_leXwopJAcX+5Trn95hNd0Q"> E. Goldstein: ''"Perfect Pairings"'' , 148-152. oldal, University of California Press 2006., ISBN 9780520243774 </ref>
 
A [[University of California]] ([[Davis]]) kutatói, akik a fajta genetikai jellemzőit vizsgálták úgy vélik, hogy a merlot a [[cabernet franc]] leszármazottja, így a [[cabernet sauvignon]] és a [[carmenère]] testvére.<ref>Oz Clarke: ''Encyclopedia of Grapes'', 129. oldal, Harcourt Books, 2001., ISBN 0151007144 </ref>
 
A szőlőfajta elnevezése a francia ''merle'', ''merleau'', jelentése: „feketerigó” szóra vezethető vissza. Az elnevezés feltételezett háttere, a szőlő bogyóinak szép sötét színe, illetve egy másik magyarázat szerint az, hogy a feketerigó igen kedveli ezt a szőlőfajtát.
== Termőterületei ==
A szőlőfajta becsült termőterületeinek nagysága világviszonylatban 200&nbsp;000 hektár.
A merlot legnagyobb ültetvényei: [[Franciaország]] – [[Bordeaux]] (összesen 101&nbsp;000 hektár, 2004. éves adat), [[Olaszország]] – Fruli és Piave (kb. 32&nbsp;000 hektár), [[Svájc]] – Ticino (876 hektár, 2004-es adat), [[Magyarország]], [[Románia]], [[Szlovénia]], [[Bulgária]] (15&nbsp;000 hektár), [[Németország]] (416 hektár, 2006. évi adat<ref>Deutsches Weininstitut, Statistik 2007/2008, Mainz, 2007.</ref>), [[USA]] – [[Kalifornia]] (19&nbsp;600 hektár, 2007. éves adat<ref> http://www.nass.usda.gov/Statistics_by_State/California/Publications/Fruits_and_Nuts/200704gabtb00.pdf California Grape acreage 2007 Crop, vom California Department of Food and Agriculture, Sacramento, April, 2008. </ref>), [[Argentína]] – [[Mendoza]] (7310 hektár, 2005-ös adat), [[Kanada]], [[Chile]] (13&nbsp;367 hektár, 2006. évi adat<ref> [http://www.sag.gob.cl/pls/portal/docs/PAGE/PG_SAG_BIBLIOTECA/BIBL_INSYPROD/BIBLIO_INS_VINOS/BIBLIO_INS_VINOS_INFORMES/CATASTRO2006.PDF CATASTRO VITICOLA NACIONAL 2006(PDF)], SAG Chile, 2007. {{es}}</ref>), [[Dél-afrikai Köztársaság|Dél-Afrika]] (6719 hektár, 2007-es adat <ref> http://www.suedafrika-wein.de/Book_2008_web.pdf Southafrican Wine Industry Statistics, Juni, 2008. </ref>), [[Új-Zéland]] (1447 hektár, 2007-es adat<ref> http://www.nzwine.com/assets/NZW_Stats_Annual_2007_Final_for_web.pdf (PDF) New Zealand Winegrowers Statistical annual 2007</ref>), és [[Ausztrália]] (10&nbsp;791 hektár, 2007-es adat <ref> https://www.awbc.com.au/winefacts/data/free.asp?subcatid=102 Statistik des Australian Government </ref>) bor- és szőlőtermelő vidékei.
 
== Jellemzői ==
[[Kép:Merlot leaf.JPG|right|thumb|Merlot levél]]
Tőkéje középerős növekedésű; rendkívül érzékeny, igényes fajta. Eredményes, bő termésre csak védett, fagymentes fekvésben és tápanyagban gazdag talajon számíthatunk. Korán hajt, ezért a tavaszi fagyokra különösen érzékeny. Levele szabályos, öt karéjú, levélnyele és levélerei teljesen zöldek. Fürtje kicsi, vagy közepes nagyságú, vállas, laza, 12 dkg átlagsúlyú; bogyói kicsik, sötétkékek, gömbölyűek, hamvas vékony héjúak.Zöldmunka igénye igen nagy, vegetációs időben 3-4-szer kell a hajtását válogatni ill. csonkázni. Eredményesen csak keskeny lombfalas módszerrel (ernyő) termeszthető. Peronoszpórára nagyon, lisztharmatra kevésbé fogékony. Cukorképző képessége kiváló. Szeptember végén, október elején érik. A meleg, szép ősz töppedést idézhet elő a bogyókban és az ízek koncentrálódhatnak. <ref> J. Robinson: ''Jancis Robinson's Wine Course'' Third Edition, 142-143. oldal, Abbeville Press 2003. ISBN 0789208830 </ref>
 
Telepíthető klónja: C. 348.
247 461

szerkesztés