„Gutkeled Joakim” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →Életpályája: IV. Béla hivatkozás pontosítása, |
a →Életpályája: V. István hivatkozások kékítése, |
||
7. sor:
==Életpályája==
Apja, [[Gutkeled István]] nádor, szlavón bán volt. A [[IV. Béla magyar király|IV. Béla]] és fia, a későbbi [[V. István magyar király|V. István]] közötti viszály kezdetén Béla hívei közé tartozott, hercegi [[pohárnokmester]]i címet kapott, [[1264]]-ben azonban – fivéreivel Miklóssal, Istvánnal és Pállal együtt – Istvánhoz pártolt át. Ezért jelentős birtokadományokat kapott az István "ifjabb király" uralmi területéhez tartozó [[Erdély]]ben és Kelet-Magyarországon, majd István hatalomra jutásakor, [[1270]]-ben szlavón [[Bán (méltóság)|bán]] lett. Testvérei is birtokadományokat és [[ispán]]i tisztséget kaptak, így a [[Gutkeled nemzetség]] V. István uralkodásakor már az ország jelentős egybefüggő területén gyakorolta a tényleges hatalmat. Központja családi vára: [[Sjeničak Lasinjski|Sztenicsnyák]] volt, de bánként [[Kapronca]] várát is uralta. Ekkoriban vette feleségül a IV. Béla által összeházasított [[Babenberg-ház|Babenberg]] Margit és Roman [[halics]]i herceg leányát, amivel egyszerre három uralkodóházzal (köztük az [[Árpád-ház]]zal) is rokoni kapcsolatba került és elvileg igényt formálhatott a Babenberg-örökség egy részére is. Gyors felemelkedése arra ösztönözte, hogy az országos politika alakításában is részt vegyen. A világszép [[Kun Erzsébet (királyné)|Kun Erzsébet]] királyné bizalmasa lett, így valószínű, hogy [[1272]] [[június]]ában vele egyetértésben rabolta el és vitte [[Kapronca]] várába a trónörökös [[IV. László magyar király|László]] herceget. A király sikertelenül ostromolta a várat majd az átélt megaláztatások hatására augusztus 6-án meghalt. Elképzelhető, hogy Joachim részt vett Béla [[macsói bánság|macsó]]i herceg (IV. Béla unokája) 1272-es meggyilkolásában is, akinek halálával IV. László vált a trón egyedüli örökösévé.
A koronázás után Joachim [[tárnokmester]] lett, és a [[Kőszegiek]]kel valamint a [[Geregye nemzetség|Geregyék]]kel együttműködve 1272 és [[1276]] között többször is hatalomra került. A még gyermekkorú [[IV. László magyar király|IV. László]] helyett különböző [[báró]]i klikkek irányították az országot. Joachim először a királynéval fordult szembe, majd a [[Csák nemzetség|Csák]]okkal küzdött meg. A párturalom persze úgy meggyengítette az országot, hogy [[II. Ottokár]] cseh király megyényi területeket foglalhatott el belőle. [[1274]]-ben a Kőszegiekkel együtt először a királyt és anyját ejtették foglyul, majd miután Csák Péter kiszabadított őket, a király öccsét, [[András herceg]]et kerítették hatalmukba, hogy ellenkirályként használják fel. A Fejér megyei [[Tác]] közelében egykor létezett településnél, Fövenynél azonban csatát vesztettek, így majd' egy évre kiszorultak a hatalomból. [[1275]]-76-ban szinte már polgárháború dúlt a két párt között. Paradox módon azonban Joachim, a királyi hatalommal legelőször szembeforduló báró, [[1277]]-ben éppen az ország egységének védelmében esett el egy csatában, amit a későbbi [[oligarcha|kiskirály]] Babonić-ősök ellen vívott. Mivel fiai nem voltak, fivérei pedig nem voltak elég ambiciózusak, ezért a Gutkeled-territóriumot felosztották a Kőszegiek és a [[Babonićok]].
| |||