„Máriagyűd” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
a →Története: III. Béla hivatkozások kékítése, |
||
7. sor:
A mai Máriagyűd dombja alatti forrás a [[Római Birodalom]] idején, amikor erre futott a [[Pécs|Sopianaet]] (a mai [[Pécs]]et) és [[Mursa|Mursát]] (a mai [[Eszék]]et) összekötő út, már természetes pihenőhelyként szolgált. Később [[hunok]], [[longobárdok]], [[avarok]], majd [[antok]] (keleti [[szláv népek|szláv]] törzs) laktak ezen a vidéken. Valószínűleg a keresztény szlávok [[Szűz Mária]]-oltárt helyeztek itt el.
A hagyomány szerint a falu nevét a magyar honfoglalók közt érkező Győd (vagy Eudu, Győd,Gyödö) vezérről, Etu [[kunok|kun]] vezér fiáról kapta. [[Szent István király]] az [[1000]] körül [[Pécsvárad]]ra telepített [[bencések|bencés]] szerzetesekre bízta a vidéket, akik [[1006]]-ban megtalálták a kegyelettel körülvett Mária-szobrot és kápolnát emeltek fölé. [[1148]]-ban [[II. Géza magyar király|II. Géza]] király templomot építtetett itt. A király és főnemesei gyakran látogattak ide. A kápolnát a [[15. század]]ban [[gótika|gótikus]] stílusban újjáépítették, majd a [[18. század]]ban nagy [[barokk]] stílusú templomot emeltek.
Itt vonult keresztül csapatával [[Moré Fülöp]] pécsi püspök a [[mohácsi csata|mohácsi csatába]] igyekezve, ahol életét vesztette. A török megszállás idején a templom nem működhetett tovább: benne mecsetet alakítottak ki. [[1687]]-ben a közelben arattak nagy győzelmet a keresztény seregek a török felett a [[Nagyharsányi csata|harsányhegyi csatában]]. A templomot azonban előbb a [[Görögkeleti egyház|görögkeletiek]], majd a [[Kálvinizmus|kálvinisták]] vették birtokba, mielőtt visszakerült a katolikusok kezébe.
| |||