Főmenü megnyitása

Módosítások

a
→‎Története: III. András hivatkozások kékítése,
 
==Története==
A régészeti leletek tanúsága szerint területén a korai [[vaskor]]ban a [[laténi kultúra]] települése állt. A korai középkorból mellékletek nélküli avar-szláv csontvázas temető került itt elő. A település Pozsony várának szolgálófalujaként keletkezett, első írásos említése [[1237]]-ben történt. [[III. András magyar király|III. András]] oklevele [[1291]]-ben ''Zeuleus'' néven említette. [[1297]]-ig az [[esztergomi érsek]] birtokolta, aki ekkor a heiligenkreuzi apátság tulajdonában levő [[Tardoskedd]]el elcserélte.<ref>{{Házi}}</ref> Nevét szőlőhegyeiről, borászatáról kapta, ekkor kezdték németül ''"Weinern"'' néven említeni. Ebből származik a szlovák Vajnory név is. A [[16. század]]ban a falut Pozsony város vásárolta meg és három évszázadig a város tulajdona volt. A jobbágyság megszüntetése után [[1851]]-ben önálló község lett.
 
Vályi András szerint ''"PRÁCSA. Tót falu Pozsony Vármegyében, földes Ura Pozsony Városa, lakosai katolikusok, fekszik Pozsonyhoz, ’s Ivánkához nem meszsze, majorja is vagyon, határjának jó termékenységéhez képest, elsõ osztálybéli."'' <ref>{{Vályi}}</ref>
578 374

szerkesztés