„Váradi béke” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Bot: Önmagára mutató hivatkozások eltávolítása |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
10. sor:
A szeződésbe (a biztonság kedvéért) azért belevették, hogy ha [[Szapolyai János|I. János]] magyar királynak fia születne, akkor kárpótolni kell őt egy német hercegséggel. A megállapodás [[Szapolyai János|I. János]] miatt volt titkos, ugyanis ez [[I. Szulejmán|I. Szulejmán szultán]]nak nem tetszett volna.
Az egyezményt azonban egyik fél sem vette komolyan. Ferdinánd mindenről tájékoztatta a [[I. Szulejmán|Szulejmán szultán]]t. Arra számított, hogy a szultán megvonja a segítséget ellenfelétől, ha rájön az árulásra. Ez így is történt, ám az 52 éves [[Szapolyai János]] meghiúsította Ferdinánd terveit: feleségül vette [[Izabella magyar királyné|Izabellát]], a lengyel királylányt, majd fiuk született, de ez a frigy nem sokáig tartott; [[1540]]-ben [[Szapolyai János]] szívszélhűdésben meghalt. Halálos ágyán megeskette hű tanácsadóját, [[Fráter György]]öt, hogy nem tartja be a váradi béke passzusát, hanem fiát, [[János Zsigmond]]ot juttatja a trónra. A szerzetes [[Fráter György]] nagyon ügyes politikus volt. [[1541]]-ben [[I. Szulejmán|Szulejmán szultán]] megszállta Budát, majd Izabellának és a csecsemőnek adta [[Erdély]]t, melyet [[Fráter György]] szervezett állammá.
==Forrás==
| |||