„Füstszekrény” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Rm40 (vitalap | szerkesztései) |
Rm40 (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
4. sor:
==Felépítése==
A '''füstszekrény'''t a [[hosszkazán]]hoz korábban szegecseléssel rögzítették, később ezt is hegesztés váltotta fel. A '''füstszekrény''' elejét ajtóval zárják le. A '''füstszekrény''' tetején helyezik el a ''kémény''t. Magasabban fekvő kazánok esetén a ''kémény'' egy részét a '''füstszekrény'''be süllyesztik.
35 ⟶ 34 sor:
===Erdődi–Osgyán-rendszerű szikratörő===
Az ''Erdődi–Osgyán-rendszerű szikratörő'' az [[1950-es évek]]ben hazánkban elterjedt, füstszekrény-szikratörő. A '''füstszekrény'''ben a fúvó körül vékony, egymáshoz pikkelyszerűen simuló függőleges lemezeket helyeztek el, melyek a füstgázokat erős irányváltozásra késztetve engedték csak át, a nagyobb tömegű pernyerészecskék pedig tehetetlenségük folytán a ''füstszekrényajtó''ig repültek és hulltak a füstszekrény aljára. Áramlási ellenállása lényegesen kisebb volt, mint a különféle szitáké, azonban nem minden esetben volt hely a
===Helm-féle szikratörő===
A [[MÁV]] az [[1950-es évek]]től azon mozdonyaira, melynek '''füstszekrény'''e nem tette lehetővé az előbbi berendezés telepítését (pl. ''[[MÁV 342|342]] sorozat''), majd a ''kéménytorok-csillagfúvó'' bevezetése után minden ilyennel ellátott mozdonyának ''kémény''ére ''Helm-féle szikratörő''t szerelt. Ez a szikratörő kémény tetejére illeszthető, gyűrű alakú függőleges lemezszalagokból hajlított betét. Azt a felismerést használja ki, hogy a gőzsugár által magával ragadott pernye nem függőlegesen, hanem a gőzsugár kúposságát követve repülnek kifelé, így azok a függőleges lemezszalagok élébe vagy oldalfelületébe ütköznek. A ''Helm-féle szikratörő'' is aránylag kis áramlási ellenállású.
==Kémény ==
==Füstszekrényajtó==
| |||