„Cillei Anna lengyel királyné” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
PityuBot (vitalap | szerkesztései)
a →‎Élete: I. Lajos --> I. Lajos magyar király (zöldkékít),
4. sor:
 
==Élete==
[[Cillei Vilmos]] birodalmi gróf<ref>[[1372]]-től a ma [[Szlovénia|Szlovéniához]] tartozó [[Celje]] (Cilli) első grófja a [[Német-római Birodalom]] részét képző [[Stájerország|Stájer Hercegség]]en belül.</ref> és [[Piast Anna lengyel hercegnő]] lánya. Anyja, aki III. Kázmér [[Lengyelország uralkodóinak listája|lengyel király]] 4. házasságából származott,<ref>A pápa nem ismerte el III. Kázmér válását második feleségétől, a gyermektelen Hesseni Adelhaid királynétól, aki túlélte a királyt, így az utána következő házasságai törvénytelennek számítottak az egyház szemében, mint ahogy a belőle születendő gyermekek is, de később [[V. Orbán pápa]] apjuk halála előtt egy évvel, [[1369]]-ben törvényesítette a gyermekeket, így Anna anyját is.</ref> [[I. Lajos magyar király|I. Lajos]] [[Magyarország uralkodóinak listája|magyar]] és [[Lengyelország uralkodóinak listája|lengyel király]] első unokatestvére volt. [[1380]]-ban a magyar uralkodó hozta tető alá az első házasságát a cillei gróffal. Anna királyné anyai ágon [[Zsigmond magyar király|Zsigmond király]] anyjának, [[Pomerániai Erzsébet]] [[Német császárnék és királynék listája|német-római császárné]]nak volt az első unokatestvére, aki [[III. Kázmér lengyel király|III. Kázmérnak]] az első házasságából származó lányától származott. Cillei Anna az apja révén [[Cillei Borbála magyar királyné|Cillei Borbála]] másodunokatestvére volt.
 
[[Hedvig lengyel királynő]] és egyetlen gyermeke, Erzsébet hercegnő halála után [[1399]]-ben [[II. Ulászló lengyel király|II. Ulászló]] uralkodásának legitimitása kérdőjeleződött meg, ezért az özvegy lengyel király [[III. Kázmér lengyel király]] leszármazottai közül választott új feleséget, Cillei Anna személyében, hogy törvényesítse [[lengyelország]]i uralmát. [[1401]]-ben, mikor felmerült Zsigmond és Cillei Borbála eljegyzése, Anna menyasszonyként Lengyelországba utazott. A házasságra hivatalosan [[1402]]. [[január 29]]-én került sor [[Krakkó]]ban. A házasságból egy lány, [[Jagelló Hedvig lengyel királyi hercegnő|Jagelló Hedvig lengyel hercegnő]] született [[1408]]. [[április 8]]-án.
 
Cillei Anna királyné [[1412]]. márciusában elkísérte férjét Magyarországra a [[lubló]]i békekötésre, ahol rendezték a két ország kapcsolatát a [[grünwaldi csata]] után [[1412]]. [[március 15]]-én, és ahol a lengyel királyné az unokatestvérével, [[Cillei Borbála magyar királyné|Cillei Borbálával]] is találkozott. A húsvétra azonban Anna királyné már hazautazott, férje viszont Zsigmond és Borbála társaságában töltötte az ünnepeket.<ref>Lásd Szilágyi szerk. (1895).</ref>
 
Anna királyné [[1416]]-ban halt meg, akit az édesanyja túlélt. Egyetlen lánya, aki állítólag II. Ulászló negyedik felesége intrikáinak esett áldozatul, [[1431]]-ben hunyt el hajadonon utódok nélkül.