„Cillei Anna nádorné” változatai közötti eltérés

'''Cillei Anna''' ([[1384]] körül ‑ [[1439]]. [[január 21]]. után<ref name="auto_JCvnVpirlfTEp2D0/eE/8g">Lásd Wertner (1897:924).</ref>) [[Garai Miklós (nádor)|Garai Miklós]] nádor és [[Horvát bánok listája|horvát-szlavón bán]] második felesége, [[Cillei Borbála magyar királyné|Cillei Borbála]] királyné nővére, [[Zsigmond magyar király|Zsigmond]] király sógornője. [[Cillei Anna lengyel királyné]] unokatestvére.

[[Cillei Hermann]] [[Horvát bánok listája|horvát-szlavón bán]] és [[Schaunbergi Anna]] grófnő lánya. Zsigmond király [[1401]]-es [[siklós]]i fogsága idején Garai Miklós, akire a király őrizete volt bízva, létrehozta a [[Siklósi Liga|Siklósi Ligát]] a királlyal és Cillei Hermannal, a Zsigmondhoz hű délvidéki főúrral, melynek értelmében Zsigmond és Garai Cillei egy-egy lányát veszik majd feleségül a megegyezés értelmében. Zsigmond király Cillei Hermann legkisebb lányát, [[Cillei Borbála magyar királyné|Borbálát]] jegyezte el, míg Garai Miklós Borbála grófnő nővérét, Annát.<ref>Valószínűleg csak az életkoruk döntött a két lány szerencséjében, hiszen a kisebb, 9 éves Borbálát még remélhették, hogy időben és alaposan felkészíthetik királynéi szerepére, míg az idősebb Anna addigra már kinőtt az "iskolapadból".</ref> A házasság Anna és Garai Miklós között [[1405]] augusztusában jött létre. Cillei Annával való házassága a király sógorává, és Magyarország egyik legbefolyásosabb politikusává tette Garai Miklóst. Cillei Anna a jog és a protokoll szerint az ország második asszonya lett a húga, a királyné után, unokahúga, [[Luxemburgi Erzsébet]] születése után pedig rangban a harmadik helyre csúszott vissza. Férje halála után viszont a rangban hátrébb szorult, ráadásul [[Albert magyar király|Albert]] lányai is megelőzték rangban, de így is befolyásos asszony maradt mint a királyné, Luxemburgi Erzsébet nagynénje, ellentétben húgával, Cillei Borbálával, aki férje halála után elvesztette befolyását és magyarországi vagyonát, pozícióját.