„Borsszem Jankó (folyóirat)” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →Az újság állandó figurái: kisebb formai javítások, |
Dj (vitalap | szerkesztései) |
||
11. sor:
1870-es évek végéig a Gyulai Pál által "írói consorcium"-nak nevezett társaságnak az élclapja volt. A társaság főképpen a Kávéforrás nevű kávéházban jött össze. Az első évek állandó gárdáját a lap alapítása idején húsz-egynéhány éves, tehetséges és felkészült polgári értelmiségi fiatalok alkották. Ám a hozzájuk fűzött reményeket mégsem válthatják be, néhányan fiatalon meghaltak, a többség szétszóródik, s egyéni úton futnak be deformálódott karriert. Köztük találni Berczik Árpádot, Toldy István, Márkus István és a műfordítóvá, sőt később báróságig is karriert csináló Dóczy (Dux) Lajos.
Jankó János rajzolót lefoglalják akkoriban a
Szellemisége eleinte friss, fiatalos, elegáns humorú, később a fiatalos frissesség eltűnik, bár mindvégig
A társadalom tipikus figuráit, viszonyait kifigurázói írások mellett, számtalan karikatúrát is közölt, sőt rajzai kvalitásaival, grafikusaival a kor egyik meghatározó "intézményévé" válik. Számos festőnek, grafikusnak, vagy ahogy akkoriban hívták rajzolóművésznek ad állandó, és biztos kenyeret, és megélhetést. A kor számos kimagasló hazai rajzolójának pályája startol a Borsszem Jankó szerkesztőségéből, mint például a Vanek József, vagy a már említett Major Henrik, vagy az ugyancsak cseh származású, és Brünnben született [[Kóber Leó]], de mások mint például [[Vadász Miklós]], Linek Lajos, vagy Vértes Marcel, de az idősebb generációhoz tartozó Jeney Jenő Béla festőművész és illusztrátor pályája is szorosan kötődik a laphoz. [[Márk Laj]]os az ismert festő is számos karikatúráját helyezte el egy-egy lapszámban. A kor egyik legnagyobb tehetsége, tragikusan rövidéletű [[Faragó József (grafikus)|Faragó József]] grafikusművész számára is a Kakas Márton és a Borsszem Jankó jelenti a megélhetést München, Párizs, és Amerika után idehaza. A XIX század vége, a XX század elejének alkalmazott grafika terén a négy legkiválóbbhoz tartozik hazánkban, [[Mühlbeck Károly]], [[Jankó János (grafikus)|Jankó János]] mögött, [[Bér Dezső]]-vel vetekedve a képzeletbeli elsőség terén. A lap húzóerővel bírt a magyar alkalmazott grafika, a reklámgrafika terén, lehetővé téve, hogy több évtizedes lemaradását felzárkóztassa Európa legjobbjai közé, legalább is a művészi kivitel, az eredeti ötlet, és a sablonok, sémák elhagyását követő intellektuális megfogalmazás vonatkozásaiban.
|