„Eutropius” változatai közötti eltérés

Életéről keveset tudunk, egyetlen fennmaradt munkája a „Róma rövid története”, amely [[369]]-[[370]] körül készülhetett. Az ókori források több Eutropius nevű írót is említenek, s még az sem bizonyos, hogy közülük melyik volt az említett munka szerzője. Feltehető, hogy [[Gallia|Galliában]] született, s saját művének tanúsága szerint részt vett [[Julianus Apostata]] [[364]]-es [[perzsia]]i hadjáratában, amelyben a császár életét vesztette. Utóda, [[I. Valentinianus római császár|I. Valentinianus]] társuralkodóként maga mellé vette [[Flavius Valens római császár|Valens]]t, hogy ő irányítsa a birodalom keleti ügyeit. Eutropius mellette töltötte be a [[magister memoriae]] tisztét, s az ő biztatására, megrendelésére készült el a mű. Eutropius magas társadalmi rangjára abból is következtethetünk, hogy a munka bevezetése a szerzőt vir clarissimusnak nevezi. Valentinianus [[372]]-ben kiadott törvénye a [[senator]] rendet három rangcsoportra, az illustres, spectabiles és clarissimi csoportjára osztotta, amikor tehát Eutropius clarissimusként utal magára, világosan az olvasó tudtára adja rangját. Természetesen nem ekkor s nem ilyen magasan kezdődött hivatali pályafutása, a császári adminisztrációban először [[II. Constantinus (római császár)|II. Constantinus]] alatt találkozunk nevével, ahol a [[magister epistolarum]] szerényebb tisztét töltötte be [[Aurelius Victor]]ral együtt. [[370]]-ben kinevezték [[proconsul]]nak az előkelő [[Asia provincia|Asia provinciába]]. Utóda a hivatalban [[Fronto]] lett. A 370-es években ismét nyugatra utazik, ebből az időszakból fennmaradt [[Symmachus]] egy levele, amelyben arról próbálja hízelgő hangon meggyőzni őt, hogy egyedül ő lenne képes [[Gratianus]] [[germánia]]i hadjáratait megörökíteni egy történeti munkában. Egyes kutatók kétségbe vonják ugyan, hogy Symmachus levelének címzettje azonos a Róma történetéről írott mű szerzőjével, de valószínűtlen, hogy ugyanazokban az években a császári udvarban két azonos nevű, egyarátnt történetírással foglalatoskodó császári hivatalnok is tevékenykedett volna. Eutropius hivatali karrierje [[II. Valentinianus]] érte el csúcspontját, amikor a császárral együtt [[387]]-ben [[consul]]i tisztet viselt.