„Gyulai Rudolf” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
8. sor:
1877-ben kerül Komáromba és a következő húsz évben itt fejti ki kultúrszervezői tevékenységét. 1886-ban elsősorban [[Németh Vilmos]]sal és [[Magyary Szulpic]]cal részt vesz a múzeumi egyesület (Komáromvármegyei és Komáromvárosi történelmi és régészeti egylet) létrehozásában, melynek titkára lesz, idővel pedig szinte minden fontosabb feladat rá hárul. Többek között ő maga is előad, rendezi a gyűjteményt és megírja annak vezetőjét. 1887-től mind komolyabban foglalkozik a vármegye monográfiájának gondolatával. Több a város és vármegye történetét feldolgozó tanulmánya az egylet évkönyveiben jelenik meg. Ez képezi majd részben a [[Borovszky]]-féle monográfia és más művek alapját. Az 1890-es évek elején a vármegye közönsége tárgyalásokba kezd vele a munka elvégzéséről, melyet azonban végül 1895-ben [[Takáts Sándor]]ra bíznak, aki azt sajnos nem tudta befejezni.
 
Nem tudni hogy ezen okok miatt-e, de 1897-ben saját kérelmére a [[füss]]i plébániára helyezik. A közöny miatt az egyleti élet az 1890-es években hanyatlani kezdett, 1897-ban végül beszüntette gyakorlati működését és csak 1900-ban szervezték újjá Komárom vármegyei és városi Muzeum-egyesület néven. 1899-ben még a párizsi[[párizs]]i világkiállításon is szerepelt 3 gyűjteményi tárgy. Gyulait 1901-ben a [[győrszentmárton]]i plébániára helyezték, mely által közelebb került [[Pannonhalma]] kultúrközpontjához. Betegeskedése ellenére 1905-ben elvállalta Pannonhalma könyvtárőri állását. 1906-ban az [[Irgalmasok]] budai kórházába vetette fel magát, ahol 48 éves korában elhunyt. Ennek kápolnájában temették el.
 
==Művei==