„Kilikia” változatai közötti eltérés

30 bájt hozzáadva ,  10 évvel ezelőtt
a
Bot: következő hozzáadása: uk:Кілікія; kozmetikai változtatások
a (→‎Források: Pallas Nagylexikona → A Pallas nagy lexikona,)
a (Bot: következő hozzáadása: uk:Кілікія; kozmetikai változtatások)
'''Kilikia''' ([[latin]]osan ''Cilicia,'' [[hettita nyelv]]en ''Kizzuwatna,'' [[akkád nyelv|akkádakkádul]]ul ''Que,'' [[Örmény nyelv|kelet-örmény nyelvnyelven]]en ''ԿԻԼԻԿԻԱ / Kilikja,'' [[Örmény nyelv|nyugat-örmény nyelvnyelven]]en ''ԿԻԼԻԿԻԱ / Giligja'') kalózairól hírhedt [[ókor]]i tartomány volt [[Kis-Ázsia]] délkeleti részén.
 
== Földrajza ==
Határai voltak északon [[Lükia]] és [[Kappadókia]], nyugaton a [[Taurusz]] és [[Pamphülia]], keleten [[Szíria]], délen a Keleti-tenger és az Isszoszi-öböl.
 
Az országot [[földrajz]]ilag a Kilikiai-alföldre ''(Kilikia pediasz)'' és a „zordon Kilikiára” ''(Kilikia tracheia)'' osztották. Az előbbi a keleti részt foglalta magában egészen a Lamosz folyóig, a másik a nyugatit. [[Szíria]] felé az Amani-szoros vezetett, [[Kappadókia]] felé a keleti kapu közvetítette a közlekedést [[Tarszosz]]tól északra. Hegyei számos fokkal nyúlnak a tengerbe. Legfontosabb folyói: Kalikadnosz, Lamosz (ma [[Lamost]]), Kidnosz ([[Karasu]]), Piramosz (ma [[Geihun]]).
 
== Lakói ==
 
Lakói, a kilíkek, eredetileg [[szíria]]i törzsből származtak, de a görög telepesek elől visszavonultak hegyeik közé, ahol mint szabad és semmi által nem korlátozott hegylakók jóformán az egész ókorban függetlenül éltek. Kilikiában laktak a [[Piszidia|piszidek]] és izaurok törzsei, akik félelmetes kalózok hírében állottak, és akiket csak [[Pompeius]] [[ókori Róma|római]] hadvezér tudott megtörni. Cilicia [[Kr. e. 102]]-től kezdve volt római tartomány, [[Kr. e. 58]]-ban pedig [[Ciprus]]t is hozzácsapták ([[Cilicia et Cyprus]]).
 
== Városai ==
 
* [[Korakenion]] (m. Alaja), a kalózok fő fészke, a pamphüliai határon hatalmas erőddel, amelyben megtörött [[II. Antiokhosz|Nagy Antiokhosz]] hadereje;
Kilikia területén született [[Khrüszipposz]] [[sztoikus filozófia|sztoikus]] [[filozófus]], [[Arisztotelész]] mellett az ókor egyik legnagyobb logikusa, „a [[sztoicizmus]] második megalapítója” is.
 
== Történelme ==
A kora ókorban a [[hettiták]], akkádok, majd [[III. Alexandrosz makedón király|Nagy Sándor]] és örökösei, a [[Szeleukidák]] fennhatósága alá került. A keresztes háborúk idején a [[Bagratuni]]-ház egyik hercege, Ruben alapított itt hercegséget, amely később Kilikiai Örmény Királyság néven vonult be a történelembe.{{forr|2007 júniusából}} Sokan ezt tekintették Örményországnak, holott csak az egyik, az örmény császártól függő tagkirálysága – tartománya. Noha az [[Oszmán Birodalom]] bekebelezte, örökösödés révén elméletileg a [[Savoya]]-ház fennhatósága alá került, ami nem szüntette meg függőségét az örmény császártól.{{forr|2007 júniusából}}
 
[[sv:Kilikien]]
[[tr:Kilikya (Roma eyaleti)]]
[[uk:Кілікія]]
[[zh:奇里乞亚]]
998

szerkesztés