„Ophikleid” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló |
a Kígyók (zöldkékít), |
||
10. sor:
Az '''ophikleid''' [[tölcséres fúvókájú]], azaz rézfúvós [[hangszer]], a billentyűs jelzőkürtök családjába tartozik. Bő méretezésű, kúpos furatú teste [[réz]]ötvözetből készült, a [[fagott]]hoz hasonlóan kétrét hajtott. A [[kromatikus]] játékot hanglyukak, billentyűk teszik lehetővé rajta. A [[19. század]]ban volt használatban. Többféle méretben és hangolásban készült, basszus változata a katona- és operai zenekarok fontos hangszere volt, míg a [[Tuba (hangszer)|tuba]] át nem vette a szerepét.
Neve a [[Görög nyelv|görög]] όφις (ophisz) 'kígyó' és κλείδες (kleidész) 'billentyűk' szavakból áll össze. Ennek az a magyarázata, hogy a hangszer a 19. század elején már elavultnak számító, [[Kígyók|kígyó]]szerűen kacskaringós formájú hangszer, a [[szerpent]] leváltása céljából született meg.
A szerpent a [[16. század]] közepén jelent meg a [[gregorián ének]] basszusszólamát erősítő hangszerként, de a későbbi századokban a különböző zenekarok általános basszushangszerévé vált. Intonációja bizonytalan, kezelése nehézkes volt, ezért később billentyűkkel is ellátták. [[1789]]-ben [[Franciaország]]ban létrejött egy fagott-formájú változata ''(basszuskürt, oroszfagott)'', de a hangszer eredeti nevére a gyakran sárkányfej formájú hangtölcsér továbbra is utalt. [[1800]] körül [[Anglia|Angliában]] egy teljesen fémből épült típus is megszületett ''(angol basszuskürt)''. [[1810]] táján Franciaországban az egybillentyűs ''ophi-monocléide'', [[Németország|német]] földön a már 10 – 12 billentyűvel ellátott ''kromatikus basszuskürt'' voltak a kísérletezés újabb állomásai.
| |||