„Húsevő” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →Húsevők listája: Kígyók (zöldkékít), |
a →Osztályozás: Dinoszaurusz (zöldkékít), |
||
19. sor:
A ''[[Carnivoramorpha]]'' [[klád]] (''Carnivora'' és ''[[Miacoidea]]'' alcsoportok, a ''[[Creodonta]]'' rend kivételével) őskori emlősei a korai ''Creodonta'' renddel és a még korábbi ''[[Cimolesta]]'' rend tagjaival együtt már igazi húsevők voltak. A legkorábbi húsevő emlősállat a ''[[Cimolestes]]'' volt, amely a [[késő kréta]] [[Időszak (földtörténet)|időszak]] és a [[harmadkor]] idején élt [[Észak-Amerika|Észak-Amerikában]]. A ''Cimolestes'' [[nem (rendszertan)|nem]] legtöbb faja [[egér]] vagy [[patkány]] méretű volt, de a késő kréta kori ''[[Cimolestes magnus]]'', ami elérte a [[mormota]] méretét is, 20 és 60 [[gramm]] közötti tömegével a legnagyobb [[mezozoikum]]i emlősök egyike volt.
A több célra, például lyukasztásra, vágásra és őrlésre használható őrlőfogak a ''[[Palaeoryctes]]'' esetében szokatlanul nagyok és hegyesek voltak, így inkább csak lyukasztásra szolgáltak, a ''Cimolestes'' fogazata viszont már hasonló felépítésű volt, mint a későbbi húsevőké. Míg a legkorábbi kistermetű fajok rovarevők voltak, a későbbi mormota nagyságú ''Cimolestes magnus'' valószínűleg nagyobb zsákmányra is vadászhatott. A ''[[Hyracolestes ermineus]]'' (40 grammos [[hermelin]]szerű cickány) és a ''[[Sarcodon pygmaeus]]'' (75 grammos „apró hús fogú”) elterjedtek voltak a késő [[paleocén]] kor idején [[Mongólia|Mongóliában]] és [[Kína|Kínában]], ahol kis méretű ragadozó szerepet töltöttek be. Metszőfogaik napjaink húsevő állataihoz hasonló jellegzetességeket mutatnak; a hús megragadásához és feldarabolásához alkalmazkodtak. A [[theropoda]] [[
===Kizárólagos húsevők===
| |||