„Louis René Édouard de Rohan-Guémené” változatai közötti eltérés

a
Bot: következő hozzáadása: pt:Louis-René-Édouard de Rohan-Guéménée; kozmetikai változtatások
a (→‎Irodalom: kisebb formai javítások)
a (Bot: következő hozzáadása: pt:Louis-René-Édouard de Rohan-Guéménée; kozmetikai változtatások)
[[KépFájl:Cardinal Rohan2.jpg|bélyegkép|jobbra|180px|'''Louis de Rohan bíboros''']]
[[KépFájl:Louis René Édouard Rohan.PNG|bélyegkép|jobbra|180px|Louis René Édouard de Rohan-Guémené bíboros, [[Strasbourg]] hercegérseke]]
 
'''Louis René Édouard de Rohan-Guémené''' bíboros, [[Strasbourg]] hercegérseke ([[német nyelv|német]] névforma: '''Ludwig Renatus Eduard von Rohan-Guemene'''), ( [[Párizs]], [[1735]]. [[szeptember 25.]] – [[Ettenheim]] ([[Baden-Württemberg]]), [[1803]]. [[február 17.]]) [[Franciaország|francia]] arisztokrata és főpap, [[1779]]-től a régi [[Strasbourg-i Érsekség]] utolsó hercegérseke ''(Fürstbischof)''.
 
== Élete ==
=== Származása, ifjúkora ===
[[KépFájl:Blason fam fr Rohan-Guéménée.svg|80px|balra]]
 
A Rohan-Guémené francia főnemesi család elsőszülött férfitagjai [[1704]] óta megszakítás nélkül viselték a [[Strasbourg]]i hercegérseki hivatalt. Louis de Rohan herceget, [[Louis César Constantin de Rohan-Guémené]] [[bíboros]] [[hercegérsek]] (1697-1779) unokaöccsét kilenc éves korában szentelték pappá és kanonokká. Tanulmányai végeztével az [[Auvergne]] megyei La Chaise-Dieu [[apátság]] vezetését bízták rá. [[1759]]-ben nagybátyjának, a bíboros hercegérseknek [[koadjutor]]a lett, ami gyakorlatilag a Strasbourg-i [[püspök]]i szék várományosává tette a 24 éves fiatalembert.
[[1761]]. [[április 27.|április 27-én]] a 27 éves Louis de Rohan herceget beválasztották a Francia Akadémia ''([[Académie Française]])'' tagjai közé. Fogadta őt Nivernais hercege is, egy [[filozófus]] [[prelátus]], aki barátságot tartott a természettudós, [[kozmológia|kozmológus]] és író [[Georges Louis Leclerc, Buffon grófja|Buffon gróffal]] (1707-1788), és a felvilágosult matematikussal, [[Jean le Rond d'Alembert|D'Alembert]]-el (1717-1783). Louis de Rohan rendszeres látogatója lett [[Marie-Thérèse Rodet Geoffrin|Madame Geoffrin]] (1699-1777) irodalmi szalonjának, maga is írogatott verseket. Később a [[párizs]]i [[Sorbonne]] Egyetem felügyelője lett ''(proviseur)''.
 
=== Felfelé a ranglétrán ===
[[1772]]-ben [[XV. Lajos francia király|XV. Lajos]] király (1710-1774) kinevezte őt a [[Franciaország|Francia Királyság]] [[bécs]]i nagykövetének. Fényűző életmódja és erkölcstelen kicsapongásai megbotránkoztatták [[Mária Terézia]] császárnét (1717-1780) és leányát, [[Mária Antónia francia királyné|Marie Antoinette orléans-i hercegnét]] (1755–1793), a francia trónörökös feleségét is. A császárné többször is kérte Rohan püspök-nagykövet visszahívását. Erre azonban csak [[1774]]-ben, [[XVI. Lajos francia király|XVI. Lajos]] [[Franciaország uralkodóinak listája|király]] (1754-1793) trónralépése után került sor. Rohan és befolyásos rokonai ezután különféle rágalmakat terjesztettek [[Mária Antónia francia királyné|Marie Antoinette királyné]] erkölcseiről. Emiatt Marie Antoinette engesztelhetetlenül meggyűlölte Rohan bíborost és kerülte társaságát.
 
[[1777]]-ben a király Louis de Rohan püspököt kinevezte a királyi „főalamizsnaosztónak”, ''(grand aumônier),'' azaz a királyi udvartartás legfőbb egyházi méltóságának, a Versailles-i királyi kápolna vezetőjének. [[1778]]. [[június 1.|június 1-jén]] [[VI. Pius pápa|VI. Pius pápától]] megkapta a [[bíboros]]i kinevezést. Nagybátyja, [[Louis César Constantin de Rohan-Guémené|Louis César de Rohan]] bíboros hercegérsek halála után, [[1779]]. [[október 11.|október 11-én]] Louis René de Rohan bíboros megörökölte [[Strasbourg]] hercegérsekének trónját, bár idejének legnagyobb részét [[Párizs]]ban töltötte.
 
=== A királyné nyakékének ügye ===
Rohan bíboros igyekezett visszanyerni a királyné jóindulatát, a főminiszteri kinevezés elnyerése céljából. [[Szerb Antal]] korabeli dokumentumokon alapuló elemzése szerint (Rohan bécsi előéletét ismerve) a királyné iránti erotikus sóvárgása is közrejátszhatott ebben. A királyné azonban a rágalmazás miatt nem állt szóba vele. Ebben a helyzetben a bíboros szerencsétlen jellemvonása, a naiv hiszékenység lehetővé tette, hogy az [[1780-as évek]]ben Louis de Rohan belekeveredjen [[A francia királyné nyakéke (bűntény)|a királyné nyakékének bűnügyébe]]. A szélhámosok hálójában Rohan súlyosan kompromittálta önmagát és – valószínűleg alaptalanul – a királynét is. Rohan hírneve súlyos csorbát szenvedett, köznevetség tárgyává vált, a királyné nevét jóvátehetetlenül beszennyezte.
 
Rohan bíborost küldötté választották az [[1789]]-ben összeült Rendi Gyűlésbe ''(États généraux).'' Tagja lett az ebből alakult [[Alkotmányozó Nemzetgyűlés]]nek is.
 
[[KépFájl:Oppenau Stadttor.jpg|bélyegkép|jobbra|220px|Oppenau város kapuja (a volt Strassburgi érsekségben), Louis René Édouard de Rohan-Guémené címerével]]
 
=== [[Francia forradalom|Forradalom]], száműzetés, birtokvesztés ===
[[1790]]-ben Rohan elutasította az Alkotmányozó Nemzetgyűlés által az ő helyére kinevezett utód, François Brendel ''alkotmányos püspök'' elismerését. A királyság eltörlésekor egyházközségének, a Strasbourgi Érsekségnek német részébe, a [[Rajna|Rajnán]] túl fekvő [[Ettenheim]]-be menekült. Itt csapatokat szervezett a francia forradalmárok ellen, a royalista [[Louis V Joseph de Bourbon-Condé|Condé herceg]] hadereje számára. Mivel Louis de Rohan tervei az Ettenheim-i polgárokra elviselhetetlen terhet raktak, és a francia forradalmárok katonai ereje egyre növekvő fenyegetést jelentett, [[1796]]-ban a bíborosnak el kellett hagynia Ettenheim városát.
 
A [[lunéville-i béke]]szerződés [[1801]]-es megkötése után visszatérhetett egyházkerületébe, a Strasbourg-i Érsekség területének átrendezése miatt azonban elveszítette a [[Rajna]] bal partján fekvő birtokait. [[1803]]. [[február 25.|február 25-én]], a [[regensburg]]i [[Birodalmi Gyűlés]] kimondta utolsó határozatát (a ''„Reichsdeputationshauptschluss”''-t), mely a lunéville-i békeszerződésben foglalt német terület-rendezéseket és kártalanításokat foglalta törvénybe. Ennek értelmében a volt Strasbourgi Érsekségnek a Rajna bal partján fekvő területei a [[Baden (tartomány)|Badeni]] [[őrgrófság]]hoz, a későbbi [[Badeni Nagyhercegség]]hez kerültek. Ez volt a [[Német-római Birodalom]] utolsó jelentős törvénye, az [[1806]]-os végleges megszűnés előestéjén.
Louis de Rohan-nak le kellett mondania volt egyházmegyéje feletti rendelkezésről és jövedelmeiről. Súlyosan eladósodva hunyt el, [[1803]]. [[február 17.|február 17-én]], egy [[influenza]]járvány következtében. Az [[ettenheim]]i plébániatemplomban helyezték örök nyugalomra.
 
== Lásd még ==
* [[Rohan-család]]
* [[A francia királyné nyakéke (bűntény)|A francia királyné nyakékének ügye]]
== Külső hivatkozások ==
* [http://www.erzbistum-freiburg.de/605.0.html Louis de Rohan életrajza], a Freiburgi Érsekség honlapján ([[német nyelv|németül]]).
* [http://www.gmarchal.net/HTML%20PAGE%20DE%20GILLES/Marie-Antoinettewiki.htm Autrichienne perdue sans collier], írta [http://fr.wikipedia.org/wiki/Gilles_Marchal Gilles Marchal] (Népszerű szennyirat ''„L'autri-chienne”'', az „osztrák szuka”, azaz [[Mária Antónia francia királyné|Marie Antoinette francia királyné]] ([[francia nyelv|franciául]]).
 
== Irodalom ==
 
{{DEFAULTSORT:Rohan-Guemene, Louis Rene Edouard de}}
 
[[Kategória:Francia politikusok]]
[[Kategória:Francia történelmi személyek]]
[[no:Louis-René-Eduard de Rohan-Guéménée]]
[[pl:Louis René Édouard, kardynał de Rohan]]
[[pt:Louis-René-Édouard de Rohan-Guéménée]]
[[ru:Роган, Луи де]]
998

szerkesztés