„A közlegelők tragédiája” változatai közötti eltérés

'''A közlegelők tragédiája''' a [[közjó]] és az [[önérdek]] konfliktusát mutatja be, amely az önzés szabadsága esetén egy társadalmi csapda. E jelenség a nevét [[Garrett Hardin]] ''The Tragedy of the Commons'' című cikkéből kapta.

A közlegelős példa mutatja, hogy a közérdek megszegése átmenetileg jövedelmező a szabálytalankodónak. A pillanatnyi javulás irányába való elmozdulás stratégiájára alapozó algoritmusokat hívják a matematikában [[mohó algoritmus]]nak.

A közlegelők esetén tehát egy mohó algoritmus, az önzés okozta katasztrófát látjuk. De ez nem meglepő, mert matematikában hozzá vagyunk szokva ahhoz, hogy a mohó algoritmus számos esetben nem vezet megoldásra.

Az sem meglepő, hogy mohó szemszögből megéri megszegni a szabályokat. Ha ez nem így lenne, akkor fakírok társadalmától eltekintve nem is lenne szükség azokra a szabályokra, amelyek megszegése azonnali önbüntetésként azonnali hátránnyal járnak.

Mint a példa mutatja, az önzés [[mohó algoritmus]]a a teljes populációt a katasztrófa felé sodorhatja. Evolúciós előnyben van tehát egy közösség, ha létezik benne az önzetlenség fogalma.

Önzetlenség azonban igen sérülékeny az önzés irányából. Ezért dolgozták ki az önzés elméletét, tehát hogy egymással szemben szabadon önző felek vetélkedéséből mi jöhet ki. Az önzés ezen elméletét tapintatosan [[játékelmélet]]nek nevezik. Erre lehetőséget ad az, hogy a játékokban szabad az önzés a játék korlátain belül.