Főmenü megnyitása

Módosítások

11 bájt hozzáadva ,  9 évvel ezelőtt
a
link ,eliras jav.
[[Ninive]] [[Kr. e. 612]]-es lerombolása után az asszír hadsereg és adminisztráció maradékai Harránban rendezkedtek be [[II. Assur-uballit asszír király|II. Assur-uballit]] vezetésével, de [[Kr. e. 609]]-ben a várost megostromolta és bevette a szövetséges [[Újbabiloni Birodalom|újbabiloni]] – [[médek|méd]] hadsereg. A médeket [[Küaxarész]] [[méd király]] személyesen vezette.<ref name=oktch>{{ÓKTCH}}</ref> [[Szín (isten)|Szín]] templomát ekkor elhagyták, [[Nabú-naid]] uralkodásának kezdetén ([[i. e. 555]]) még mindig üresen állt. A város ekkor még mindig a [[Méd Birodalom]] része volt.<ref name=roaf>{{Roaf}}</ref>
 
A későbbiekben a [[Szeleukida Birodalom]] része és [[Oszrhoéné]] tartomány székhelye lett. A parthus hódítás során önállósodott, és [[arabok|arab]] [[Abgaridák|Abgarida]] fejedelmei [[Kr. e. 132]] – Kr. u. [[114]] között teljes önállóságot élveztek, majd [[Traianus]] keleti hadjárata során Róma félautonóm vazallusaivá lettek. A 3. század elején olvasztották a birodalomba egyszerű [[provincia|provinciaként]].
 
[[Kr. e. 53]]-ban a város mellett pusztult el [[Marcus Licinius Crassus]] hadserege vezérével együtt a [[parthusok]]kal vívott harcban (ld. [[carrhae-i csata]]). [[217]]-ben [[Caracalla|Caracallát]] szintén itt gyilkolták meg, majd [[296]]-ban Galerius vereséget szenvedett az [[újperzsa Birodalom|újperzsa]] hadseregtől. Ettől kezdve a [[7. század]]i arab hódításig perzsa kézen maradt a város. A kereszténység és a helyi pogány képzetek hatására alakult ki a [[11. század]]ban kihalt [[jazdánizmus|jazdánita]] keresztény szekta.
A város a muszlimok uralma alatt is megőrizte fontosságát, elsősorban kulturális tekintetben. [[II. Marván]] [[Omajjádok|Omajjád]] [[kalifa]] ([[744]]–[[750]]) Harránt tette meg székhelyévé.
 
Jelenleg [[Törökország]] területén található, híres az agyagból tapasztott „méhkaptár”-házairól.
 
{{csonk-dátum|csonk-ókor|2007 februárjából}}
135 275

szerkesztés