Főmenü megnyitása

Módosítások

a
A császár megsejtette Fülöp közreműködését a pápai döntés mögött, így Lajos Benedek legnagyobb bánatára, szövetséget kötött [[III. Eduárd angol király|III. Edward]] angol királlyal Franciaország ellen. A háború a pápa szavára mit sem adó uralkodók között kitört, és hamarosan Benedek teljes megalázásához vezetett. A pápa által elutasított Lajossal ugyanis hosszas egyezkedés után VI. Fülöp kötött szövetséget. A bűnbakká tett egyházfőt Lajos nem ismerte el legitim pápának, és önkényesen intézkedett püspökök kinevezésében és egyik rokonának válásában. A semmibe vett Benedek komoly lépésre szánta el magát, de diplomáciai gyakorlatlansága miatt ez is balul ütött ki. A pápa [[keresztes háborúk|keresztes háborút]] hirdetett Lajos ellen, amely alól Fülöp kimentette magát az angolok ellen vívott háború miatt, és mindennek tetejében a saját háborúinak finanszírozásához kisajátította a pápa által a keresztes hadjáratra félretett pénzt.
 
Nemzetközi politikájában azért némi sikert is tudott magának kovácsolni. Így levelet írt Edward királynak, amelyben figyelmeztette az [[Írország|ír]] egyházban burjánzó eretnek tanokra. Arra kérte, hogy erősítse meg birodalmában az [[inkvizíció]] intézményét, és irtsa ki főként Írországban az eretnekséget. A keleti egyházakkal is sikeresen vette fel a kapcsolatot. Tárgyalásaiban [[III. Andronikosz bizánci császár|III. Andronikosz]], [[bizánc]]i császár ígéretet tett a két egyház újraegyesítésére. Azonban a továbbiakban a [[konstantinápoly]]i udvarral más előrelépés nem történt. A [[szeldzsuk törökök]] által körülölelt [[Örményország]]gal intenzív kapcsolatot tartott fenn, és leveleiben segített felszámolni az örmény egyház kettészakadását. Keresztes mozgalma sem maradt eredmény nélkül, ugyanis [[1339]]-ben a [[Spanyolország]]ba betörő [[arabok]] ellen sikeresen buzdította a félsziget népét.
 
=== János pápa öröksége ===