„Dénesfa” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
PityuBot (vitalap | szerkesztései)
a →‎Története: IV. Béla hivatkozás pontosítása,
38. sor:
[[Fájl:Dénesfa - Palace.jpg|250px|jobbra|bélyegkép|A Cziráky-kastély]]
[[Fájl:Denesfa-angol park.jpg|250px|jobbra|bélyegkép|Az angolpark részlete]]
*'''A [[Cziráky-kastély (Dénesfa)|Cziráky-kastély]]''' és parkja a [[Répce]] árterében fekszik, ezért már a kastély építése előtt kialakították a védőgátat, amely a gyakori áradástól mentesítette a területet. A Cziráky-kastélyt a családi hagyomány szerint az [[1627]]-ben elhalt Cziráky Mózes építtette. Eredetileg valószínűleg vízi vár lehetett négyszögletes udvarral. A finom vonalú, toszkán [[oszlopfő|oszlopos]] erkéllyel és [[timpanon]]nal díszített [[klasszicizmus|klasszicista]] kastély feltehetően 1825–1830 között, [[Hild József]] tervei nyomán nyerte el mai formáját.
*A kastély parkját egyben természetvédelmi terület is, amelyet gazdái ártéri ligeterdőből messze földön híres '''[[angolpark]]ká''' formálták. A park kialakítása az 1840-es években kezdődött a tölgy-kőris-szil ligeterdők legszebb egyedeinek meghagyásával. Ekkor épülhetett a park tava is, amelyet a Répcéből tápláltak mesterséges csatornán. A nagyobb ültetések 1910 táján befejeződtek, ezután már csak kisebb cserjetelepítés volt. A kert angolparkjellege ma is jól látható – a nagy tisztásokról szép rálátás nyílik a kastélyra és az egyes kiemelkedő fákra. Faállománya igen gazdag, 41 fenyő-, 128 lombos és cserjefaj díszíti, köztük az utóbbi évtizedek fiatal telepítései is. Az öreg parkban nem ritkák 350-400 éves tölgyfa-tuzsálemek, a malomárok mellett pedig az 1700-as évekből származó [[mocsárciprus]]ok magasodnak. Fenyőik közül a [[mamutfenyő]] a legnagyobb 115 cm-es átmérővel, de alig kisebb a [[hosszútűs fenyő]], és hasonlóan nagyok a tó körüli [[mocsári fenyő]]k. A kastély halastavában és a kavicsbánya tavaiban kiváló horgászási lehetőség biztosított. Említést érdemel a 18. századi késő barokk sírkő a parkban, amelyet II. világháborús emlékművé alakítottak.
*A Cirák és Dénesfa között álló '''Király-kápolna''' a trónfosztott és [[Svájc]]ba űzött [[IV. Károly magyar király|IV. Károly]] másodszori visszatérésének emlékét őrzi. Az [[1921]]. [[október 20.|október 20-án]] Svájcból indított akció, melynek célja az volt, hogy a magyar királypártiak – köztük a falu birtokosának – segítségével Károly ismét visszaszerezze a trónt, négy és fél órás repülőút után itt ért véget. Károly útja innen [[madeira]]i száműzetésbe vezetett, a repülőgépből múzeumi tárgy lett, ott pedig, ahol a gép leszállt, kápolnát emeltek az utolsó magyar király visszatérésének emlékére. A falu határában, a Répceszemere—Dénesfa közötti közlekedési út és a Répce között található.
*Az [[1977]] óta védett '''fás legelő''' helyén [[1851]]-ben Fényes Elek szerint 174 hektárnyi legelő terült el, az egész akkori községhatár egynegyede. Legeltetésre alkalmassá tétele előtt a terület faállománya a Répce árterének keményfa ligeterdeje volt (tölgy, kőris, szil), ma is leggyakoribbak az öreg [[kocsányos tölgy]]ek, a legidősebbek közülük 300-350 évesek lehetnek, csúcsszáradtak, 20–25 m magasak, kerületük elérheti a 620 cm-t is. A [[fehér gólya]] itt még a fákon is fészkel. Az üde, félnedves-nedves, fás legelőt ma is használják.
 
==Hivatkozások==
{{források}}
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Dénesfa