„Abu Hámid al-Garnáti” változatai közötti eltérés

'''AbúAbu Hámid Muhammad ibn Abd ar-Rahím al-GarnátíGarnáti all-AndaluszíAndaluszi''' ([[1100arab nyelv|arabul]]? أبو حامد محمد بن عبد الرحيم الغرناطي الأندلسي – Abū Ḥāmid Muḥammad ibn ʿAbd ar-Raḥīm al-Ġarnāṭī l-Andalusī; [[1080]] – [[1169]] vagy [[1170]]) az [[arabok|arab]] uralom alatt álló [[Granada]] városából származó utazó volt, aki bejárta az arab világot és Kelet-Európát, 1150 és 1153 között pedig [[Magyarország]]on élt. ÚtibeszámolójaÚt ibeszámolója - túlzásai ellenére is - fontos történeti forrás.

1100-ban (más források szerint 1080-ban) született Granadában. „Rendkívüli útjaira [[1130]]-ban indult. Abharon, Ardabilon[[Ardabil]]on keresztül Derbentbe érkezett, majd Szakszinban, a Volga alsó folyásánál lévő városban telepedett le. Innen jutott el a volgai [[bolgárok]] földjére [[1135]]-ben, s egy év múltán tért vissza. A [[volga]]i bolgároknál szerezte első értesüléseit a környező finnugor területekről. [[1150]]-ben [[Oroszország|orosz]] területeken járt: a Volgán és az Okán hajózva Kijevbe jutott… Kijevből Magyarországra ment, ahol három évig tartózkodott. Ezután visszatért Szakszinba. Magyarországon fia, sés rabnője maradt, Szakszinban is több felesége, ágyasa s gyermeke várta, ő azonban nem tért vissza hozzájuk, hanem Horezm érintésével [[mekka]]i zarándoklatra indult. [[1155]]-ben ismét [[Bagdad]]ban bukkant fel. Onnan készült Magyarországra visszatérni, amint azt [[II. Géza magyar király|II. Géza]] királynak megígérte, de ezt a tervét nem sikerült megvalósítania.”<ref>[http://ludens.elte.hu/~briseis/finnugor/tortforras/abuhamid.html Abu Hámid al-Garnáti]</ref>

== ÚtibeszámolóiÚti beszámolói ==

Két útibeszámolótúti beszámolót írt. Az egyik egy inkább tényekre hagyatkozó klasszikus útleírás ''(Nyugat országai néhány csodájáról szóló világos beszámoló)'', a másik pedig a bejárt országokban gyűjtött lengendák gyűjteménye ''(A szívek ajándéka)''.

Az arab kalandorutazó, aki művében hol ''BasgirdBásgird''nak, hol ''UnkurijáUnkúrijjá''nak nevezi országunkat, érdeklődésselleginkább íraz a Budánországban élő mohamedánokrólmuszlimokról ír. Eleink a nálunk letelepült [[iszlám]] hívőket hol böszörményeknek, hol szaracénoknak, hol iszmaelitáknak mondták. A szerző megállapítja, hogy itteni mozlimmuszlim hittestvérei hűséges alattvalói a „basgird„Básgird királynak”királyának”, csak azt nem veszik jó néven, ha a keresztények oldalán mohamedánok ellen kényszerülnek hadba vonulni. Abu HamidunkHámidunk a [[keresztény]]ekkel el-elvitatkozik arról, milyen ártalmai vannak a borivásnak – ezt az ő hite tiltja –, magyar barátai viszont a borivás mellett kardoskodnak, ellenben vadul ostorozzák a többnejűséget, ami egy mozlimmuszlim számára magától értetődő."<ref>[http://www.mno.hu/portal/82876 MN Magyar Nemzet<!-- Robot generálta cím -->]</ref>

„Abu Hámid al-Garnáti arab utazó, aki 1150 körül járt Magyarországon, a következőket írja: "Országuk„Országuk, melyet Unkúrijjának hívnak, 78 (vagy 70) városból áll, s mindegyikben számtalan erőd, a hozzá tartozó majorságokkal, falvakkal, hegyekkel, erdőkkel, kertekkel.”<ref>[http://www.atreus.extra.hu/nyduv2.html Nyugat-Dunántúli várak<!-- Robot generálta cím -->]</ref>