„Mátyásdomb (Szlovénia)” változatai közötti eltérés
új lap |
(Nincs különbség)
|
A lap 2010. február 11., 20:11-kori változata
Mátyásdomb (korábban Macskócz, szlovénül: Mačkovci) falu Szlovéniában, Muravidéken, Pomurska régióban. Közigazgatásilag Battyándhoz tartozik.
| Mátyásdomb (Mačkovci) | |
 | |
| Mátyásdomb kápolnája. | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovénia |
| Statisztikai régió | Pomurska |
| Község | Battyánd |
| Rang | falu |
| Alapítás éve | 1486 |
| Polgármester | Ludvik Novak |
| Irányítószám | 9202 |
| Rendszám területkód | MS |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 203 fő (2020. jan. 1.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 271 m |
| Terület | 5,55 km² |
| Időzóna | UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 47′ 01″, k. h. 16° 09′ 48″Koordináták: é. sz. 46° 47′ 01″, k. h. 16° 09′ 48″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Mátyásdomb témájú médiaállományokat. | |
Fekvése
Muraszombattól 15 km-re északra, a Vendvidéki-dombság (Goričko) területén a Macskóc-patak partján fekszik.
Története
A települést 1486-ban "Mwskowcz" alakban említik először. Kisnemesek birtoka volt. [2] A Széchy, majd 1685-től a Nádasdy család birtoka. A Szapáry család 1690-ben lett birtokos a településen, ahol a 20. század elején kastélyt is épített.
Vályi András szerint "MACSKÓCZ. Elegyes falu Vas Várm. földes Ura G. Nádasdy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Martyánczhoz nem meszsze, és annak filiája, legelője, és fája tűzre elég van, de földgye soványas." [3]
Fényes Elek szerint "Macskocz, vindus falu, Vas vmegyében, a lendvai uradalomban: 30 kath., 58 evang. lak." [4]
Vas vármegye monográfiája szerint "Mátyásdomb, kis vend falu 24 házzal és 161 r. kath. és ág. ev. vallású lakossal. Postája Tót-Keresztur, távírója Csákány. Itt van a báró Pável-család szép és kényelmesen berendezett úrilaka." [5]
1910-ben 225, többségben szlovén lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Muraszombati járásához tartozott. 1919-ben átmenetileg a de facto Mura Köztársaság része lett, majd a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolták, ami 1929-től Jugoszlávia nevet vette fel. 1941-ben átmeneti időre ismét Magyarországhoz tartozott, 1945 után visszakerült jugoszláv fennhatóság alá. 1991 óta a független Szlovénia része. 2002-ben 217 lakosa volt. 2009-ben a Marof cég új borfeldolgozóját és pincéjét adták át a településen.
Nevezetességei
A falutól nyugatra áll a Szapáry-család 1905-ben épített kétemeletes tornyos vadászkastélya, mely a család nyári rezidenciája volt. Berendezése eredeti, ma a Marof borászati cég tulajdona. Borospincéjét 2009-ben újították fel.
Külső hivatkozások
Jegyzetek
- ↑ Prebivalstvo - izbrani kazalniki, naselja, Slovenija, letno. Statistical Office of the Republic of Slovenia. (Hozzáférés: 2021. április 28.)
- ↑ Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Vas vármegye