„Wikipédia:Wikihumor/Szedlacsek Rezsőné született Kercsmár Teréz” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
Pasztillabot (vitalap | szerkesztései)
a Bottal végzett egyértelműsítés: Trianon –> trianoni békeszerződés
6. sor:
Nyitraivánkán született egy hatgyermekes [[evangélikus]] család legidősebb gyermekeként. Apai ági ősei Krčmár néven [[érsekújvár]]i borkereskedők voltak, apjának, Kercsmár Mihálynak pedig hat segédet foglalkoztató suszterája volt [[Nyitra|Nyitrán]]. Apját az [[első világháború]]ban besorozták, s a [[hatodik isonzói csata]] utóvédharcai során esett el [[1916]]. [[augusztus 19]]-én. A hat gyermek ellátásának terhe a mosónő édesanya vállára nehezedett, aki megroppant egészséggel végül [[1918]]. [[május 1]]-jén a [[spanyolnátha]]járvány áldozatául esett. Az elárvult Kercsmár gyerekeket távoli rokonuk, az [[oroszvár]]i uradalom intézője, a gyermektelen Szirmai Andor adoptálta.
 
A legidősebb leány, Teréz a hamarosan [[trianontrianoni békeszerződés|elcsatolt]] országrészből a székesfővárosba, [[Budapest]]re költözött, ahol először polgári családoknál helyezkedett el cselédként. Csakhamar felfigyeltek természetes intelligenciájára és kedvességére, így [[1924]]-től a Gamma Vegyi és Ruggyanta Művek főigazgatója, [[Szávay Kornél]] két gyereke, a hétéves Zsófia (1917–1989) és a négyéves Rudolf (1920–1977) mellett vállalt kísérő- és nevelőnői állást. Hamar elnyerte a szülők bizalmát is, és a családnál szintén alkalmazásban álló francia- és németnevelőnőknél is nagyobb megbecsülést vívott ki magának. Szávayék gyakran társadalmi eseményekre is magukkal vitték a gyerekek felvigyázására, így találkozhatott a fiatal Kercsmár Teréz az 1920-as évek legendás színészével, [[Szenes Ernő]]vel (1889–1945) is az egyik, [[New York-palota|New York-palotában]] megrendezett estélyen. Az élmény haláláig elkísérte, s a találkozás emlékére később egyik gyermekének az Ernő nevet adta.
 
Teréz öt éve nevelősködött a Szávay-gyermekek mellett, amikor egy közös sétájuk alkalmával, a [[Nemzeti Múzeum]] sétaterén megpillantott kimenő uniformisában egy fess fiatalembert, a [[Bocskai ezred]] reguláris hadnagyát, Szedlacsek Rezsőt. Szedlacsek udvarolni kezdett Kercsmár Teréznek, aki kezdeti ellenállása után („Márpedig bakafeleség nem leszek!”) elfogadta a fiatalember közeledését azzal a megkötéssel, ha az leszerel. Szedlacsek Rezső [[1929]] februárjában megkapta obsitlevelét, [[március 4]]-én a [[rákoscsaba]]i [[református]] templomban összeházasodtak, majd a helyi Katolikus Kör helyiségeiben megtartották lakodalmukat. Szedlacsek atyai örökségéből a rákoscsabai Vajdahunyad utcában építettek fel egy két szoba-konyhás házat, amelyhez később, az 1940-es években fürdőszobát és egy harmadik szobát is építettek. Szedlacsek polgári foglalkozás után nézve az [[Egyesült Izzó]] volfrámszálas izzókat összeszerelő [[kőbánya]]i üzemegységének karbantartó géplakatosa lett. A géplakatosszakma a korban megbecsült munkakörnek számított, s Szedlacsekék hamarosan vállalkoztak a családalapításra. Az elkövetkezendő időben hét gyermekük született: Mária (1931), Ernő (1932–1945), Rezső (1935–1945), Júlia (1939–1977), Ilona (1941), Gábor (1944–2002) és a [[Ratkó-korszak]]ban született kései gyermek, Dóra (1953).