„Wikipédia:Wikihumor/Szedlacsek Rezsőné született Kercsmár Teréz” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Dani (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
a Bottal végzett egyértelműsítés: Trianon –> trianoni békeszerződés |
||
6. sor:
Nyitraivánkán született egy hatgyermekes [[evangélikus]] család legidősebb gyermekeként. Apai ági ősei Krčmár néven [[érsekújvár]]i borkereskedők voltak, apjának, Kercsmár Mihálynak pedig hat segédet foglalkoztató suszterája volt [[Nyitra|Nyitrán]]. Apját az [[első világháború]]ban besorozták, s a [[hatodik isonzói csata]] utóvédharcai során esett el [[1916]]. [[augusztus 19]]-én. A hat gyermek ellátásának terhe a mosónő édesanya vállára nehezedett, aki megroppant egészséggel végül [[1918]]. [[május 1]]-jén a [[spanyolnátha]]járvány áldozatául esett. Az elárvult Kercsmár gyerekeket távoli rokonuk, az [[oroszvár]]i uradalom intézője, a gyermektelen Szirmai Andor adoptálta.
A legidősebb leány, Teréz a hamarosan [[
Teréz öt éve nevelősködött a Szávay-gyermekek mellett, amikor egy közös sétájuk alkalmával, a [[Nemzeti Múzeum]] sétaterén megpillantott kimenő uniformisában egy fess fiatalembert, a [[Bocskai ezred]] reguláris hadnagyát, Szedlacsek Rezsőt. Szedlacsek udvarolni kezdett Kercsmár Teréznek, aki kezdeti ellenállása után („Márpedig bakafeleség nem leszek!”) elfogadta a fiatalember közeledését azzal a megkötéssel, ha az leszerel. Szedlacsek Rezső [[1929]] februárjában megkapta obsitlevelét, [[március 4]]-én a [[rákoscsaba]]i [[református]] templomban összeházasodtak, majd a helyi Katolikus Kör helyiségeiben megtartották lakodalmukat. Szedlacsek atyai örökségéből a rákoscsabai Vajdahunyad utcában építettek fel egy két szoba-konyhás házat, amelyhez később, az 1940-es években fürdőszobát és egy harmadik szobát is építettek. Szedlacsek polgári foglalkozás után nézve az [[Egyesült Izzó]] volfrámszálas izzókat összeszerelő [[kőbánya]]i üzemegységének karbantartó géplakatosa lett. A géplakatosszakma a korban megbecsült munkakörnek számított, s Szedlacsekék hamarosan vállalkoztak a családalapításra. Az elkövetkezendő időben hét gyermekük született: Mária (1931), Ernő (1932–1945), Rezső (1935–1945), Júlia (1939–1977), Ilona (1941), Gábor (1944–2002) és a [[Ratkó-korszak]]ban született kései gyermek, Dóra (1953).
|