Tamba
Csatlakozott ekkor: 2006. december 2.
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Ferenczy Károly: (új szakasz) |
|||
224. sor:
==Cander==
Legutábbi szerkesztésemet a tied előtti szerkesztésem alapján végeztem. Ha ez megváltoztatta a tiedet, akkor az nem szándékos volt. Nézd meg, hogy meg kell-e ismételned a javításaidat. Üdv, [[Szerkesztő:LouisBB|LouisBB]] <sup>[[Szerkesztővita:LouisBB|vita]]</sup> 2010. január 27., 19:24 (CET)
== Ferenczy Károly ==
Kedves Tamba!
Élénk érdeklődés mellett vettem észre tegnap este folyamán, hogy a [[Ferenczy Károly]] szócikknél visszavontad szerkesztésem, és annak helyén újra a régi - pontatlan, téves és hiányos, talán ebben a sorrendben - változat látható. Ennek okáról, miértjéről szeretnélek kérdezni.
Addig is engedd meg, hogy pár sorban megindokoljam (visszavont) szerkesztésem lényegét: a Ferenczy életével foglalkozó írások sajnos gyakorta félrevezetőek, hiányosak és a legalapvetőbb életrajzi adatoknak is híján vannak. Ezzel lavinát indítva el, mivel a későbbi korok biográfusai sok esetben ezen tanulmányokat minden kontroll nélkül átvették, újra leközölték. Ferenczy életútjának hiteles felvázolásában csak kevés szerzőre támaszkodhatunk, ezek közé tartozik [[Genthon István]] művészettörténész, akadémikus, [[Réti István]] egykori festőművész, Ferenczy barátja (nem mellesleg szintén művészettörténész, a művészettörténet tanára), illetve [[Ferenczy Valér]] az elsőszülött fiú, édesapjához hasonlóan ugyancsak művészlélek.
A Wikipédián jelenleg olvasható változat szerint: Ferenczy ''"... mezőgazdasági tanulmányokat folytatott, amit, miután feleségül vette [[Fialka Olga]] festőnőt, abbahagyott és ő is festészettel kezdett el foglalkozni. ..."'' kétszeresen is félrevezető. Egyrészt Ferenczy 1884-ben BEFEJEZTE mezőgazdasági tanulmányait (a [[Nyugat-magyarországi Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar]] Tanulmányi Osztályán ma is hozzáférhetőek az erről szóló iratok, házasságkötésére csak jóval ezután került sor), illetve Ferenczy már HALLGATÓI ÉVEI ELÖTT, illetve ALATT is FESTETT. Genthon szerint - maradva aktuálisan a mezőgazdaságnál - ''"unalmában, próbálgatásként akvarelleket festett, főképp állatokról, tüzesen mozgó vagy nyugodtan álló lovakról"''. Ezek az élmények befutott művész korából is visszaköszönnek, ld. a ''Lovak'' (1899) és az ''Esthangulat lovakkal'' (1899) c. alkotásait, ez utóbbi lett első „honorált” képe, amelyet Ráth-díjjal tüntettek ki. Ahogy látod, Ferenczy lelkes lóbarát volt, legelső rajzai majdnem kivétel nélkül e nemes állatokat ábrázolták, talán nem is annyira az ábrázolás, mint a ló anatómiájának megfigyelése kedvéért. A későbbiekben Ferenczy kedvelt elfoglaltságai közé tartozott az ügetőverseny látogatása, már beérett piktorként festette meg az alagi versenypályát [az ''Alagi ügetőpálya'' (1901)], illetve itt festette ''Carasco'' (1906) című olajképét egy versenylóról, de a lappangó ''Alagi versenyló'' (1906) is természetesen itt készült, csak úgy mint az ''Alagi versenyló lovassal'' (1906).
Természetesen Ferenczy művészetét nem az 1880-as években készített korai művei, illetve végzettsége határozzák meg, de a történelmi hűség, illetve a teljesség megköveteli a pontos és hiteles megemlékezést életének ezen korszákáról is, annak ellenére, hogy eme időszakról keveset tudunk, a művészettörténeti munkák érthető módon nem Ferenczy mezőgazdasági pályájával, illetve az akkor készített képeivel foglalkoznak.
Egyébként a művészettörténészek utólagosan kialakított véleményével nem más mint saját maga, Ferenczy szegül ellen. Ő valahogy másképp látta saját életét, a dolgok fontossági sorrendjét (nem a művészi szempontokra gondolok, de egy életutat teljes mértékben nem csak ez határoz meg, még akkor sem, ha az illető a legnagyobb magyar festők egyike volt). Ferenczy Valér visszaemlékezései szerint apja annak ellenére, hogy a korszak szinte összes fejlettebb kulturális központját – Rómától Münchenen át egészen Párizsig – bejárta, illetve hosszabb-rövidebb ideig élt is azokban, valahogy mindig több humorral és nagyobb meghatottsággal beszélt ifjúkorának ezt megelőző időszakairól. Életének azon megállóiról, ''"amikor Gavosdián, az atyai birtokon, gazdálkodott, vagy amikor Magyaróváron a gazdasági akadémiát végezte, vagy Komjáthon báró Wodiáner birtokán «praktizált». Nehezen nyugodott bele abba, hogy előttem mindez idegen világ maradt, fájlalni látszott, hogy oly messze kerültünk onnan, ahol ő elindult"''. … ''"Mindig megőrizte és előttem számtalanszor hangoztatta rokonérzését ama konzervatív miliők iránt, amelyekbe beleszületett s amelyektől aztán sorsa és művész-hivatása oly távol lendítette"''. A forráshiány ellenére az idézetek mindennél többet elárulnak Ferenczy Károly gazdálkodáshoz, illetve Magyaróvárhoz fűződő viszonyáról. Még akkor is, ha az u.m. "értelmiségi" művészettörténészek egy részének valahogy ez nem illik bele a Ferenczy- (vagy inkább saját maguk világ-) képébe, de ettől függetlenül a valóság az valóság, az igazság az igazság marad. Annál is inkább érthetetlen a dolog, mert nem Ferenczy az egyedüli, aki ilyen életutat járt be. Csak néhány nevet kiragadva, ezek között az emberek közt találjuk Benczúr Eleket – [[Benczúr Gyula]] unokaöccsét –, vagy [[Mokry-Mészáros Dezső]]t, Magyarország első naiv festőművészét, aki korai műveit még gazdatisztként készítette, majd 1912-ben már Párizsban, ezután pedig szerte a világban mutatták be festményeit. A felsorolás nem teljes a festő-grafikus Schell József nélkül, akit a vadászattal kapcsolatos témavilág egyik legavatottabb tolmácsolójaként tartanak számon a hazai képzőművészetben.
Kedves Tamba! Én kifejtettem szerény véleményem, várom megtisztelő és konstruktív válaszod felvetéseimre, annál is inkább, mivel az ember létrehozhat egy szócikket, amelyet mások tovább "pofozhatnak", tökéletesíthetnek, pótolhatják annak hiányosságait. Természetes dolognak tartom, hogy nem lehet első körben minden szempontból korrekt írást feltenni a Wikipédiára, nem lehet senki sem a bölcsek kövének egyedüli és kizárólagos örzője. Azt azonban már kevésbé értem, amikor valaki kellő ismeret hiányában, de ami lényegesebb, kellő ismeret IGÉNYÉNEK hiányában (a tudás nem kér kenyeret, miből áll utánaolvasni a másikunk szerkesztéseinek igazság- és valóságtartalmának? Megragadva az alkalmat ajánlom figyelmedbe a hivatkozott szerzők szakirodalmi munkásságát) egyszerűen visszavonja a másik szerző szerkesztését, kommentár nélkül... A stílus maga az ember, szokták volt mondani. Egy szó mint száz, számodra több körültekintést kivánva, várom megtisztelő válaszod, vagy szerkesztésem visszaállítását, emlékeztetve a lapodon található mottóra: ''"Nincs nagyobb bolondság, mint ha az ember egyedül akar okos lenni."''
Üdvözlettel: Natta
| |||