„Pergőhang” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Pergőhang lapot átneveztem Rotacizáló hangzók névre: pergőhang általában ennek egy változatát szokás nevezni |
Az angol szócikk alapján |
||
1. sor:
A [[fonetika|hangtanban]], a '''pergőhangok''' (idegen szóval ''trillárisok'' vagy ''tremulánsok'') olyan [[mássalhangzó]]k, amelyeket a hangképző szerv és a [[hangképzés helye]] közti vibráció hoz létre. A [[spanyol nyelv|standard spanyol]] <''rr''> hangja a ''pe'''rr'''o'' szóban egy fogmedri pergőhang ([[alveoláris trilláris]]), míg a párizsi francia nyelvben szinte mindig nyelvcsapi pergőhangot ([[uvuláris trilláris]]) használnak.
A trillárisok nagyban különböznek a [[legyintőhang]]októl (''flap''). Míg a legyintőhangok (vagy érintőhangok - mivel néhány nyelvész nem tesz különbséget köztük) esetén valamilyen mozdulat szükséges ahhoz, hogy a hangképző szerv meglegyintse/megérintse a hangképzés helyét, a trillárisoknál a kangképző szerv helyzete kötött, a kiáramló levegő így erősen megrezgeti. Általában 2-3 ''pergetéssel'' ejtett, de akár ötperdületű vagy több is lehet, ha [[kettőzött mássalhangzó]]. Létezik egyperdületű változata is, aminek ejtése alig tér el a legyintőhangtól, de hangképzése trillárisokét mintázza. A pergőhangok pergésszámban különbözőek lehetnek, a legyintőhangokból csak egyperdületű létezik. A magyar nyelv ''r'' hangja 1-3, de akár 4-6 perdületű fogmedri pergőhang, vagy egyperdületű érintőhang. Pergésszáma függ a hangkörnyezettől, a beszédtempótól, de még a beszélőtől is.<ref>[http://idegennyelvor.blog.hu/2009/08/22/a_magyar_beszedhangok A magyar beszédhangok]</ref>
A [[nemzetközi fonetikai ábécé#R|Nemzetközi fonetikai ábécé]] a következő trillárisokat különbözteti meg:
*{{IPA|[r]}} - '''fogmedri pergőhang''' (''[[alveoláris trilláris]]'')
*{{IPA|[ʙ]}} - '''ajak-ajak pergőhang''' (''[[bilabiális trilláris]]'')
*{{IPA|[ʀ]}} - '''nyelvcsapi pergőhang''' (''[[uvuláris trilláris]]'')
A bilabiális pergőhang a beszédben viszonylag ritka. A legelterjedtebb a fogmedri pergőhang {{IPA|[r͇]}}, de a fog-pergőhang ([[dentális]]) {{IPA|[r̪]}} és a fogmeder mögötti ([[posztalveoláris]]) változat {{IPA|[r̠]}} sem ritka. Állítólagos [[retroflex trilláris]] található a [[toda nyelv]]ben amit az IPA {{IPA|[ɽ]}} jellel jelöl (vagyis ugyanazzal a szimbólummal, mint a [[retroflex flap]]-et), vagy egyértelműbb formában {{IPA|[ɽ͡r]}}, mivel csak a kezdete retroflex, a tébyleges pergetés már a fogmedernél képzett. Némelyek az gégehangi pergőhangot ([[epiglottális trilláris]]) is ide sorolják. Az [[epiglottális]] mássalhangzókat [[allofón|ejtésváltozat]]okként gyakran gurgulázva ejtik, így egyes nyelvekben tekinthetőek elsődlegesen trillárisoknak. Nincs azonban erre hivatalos IPA jelölés, de az irodalomban gyakran [я] szimbólummal hivatkoznak rá.
Az IPA-táblázat ''[[veláris]]'' (hátsó ínyhangi) és ''[[faringeális]]'' (garathangi) részei a pergőhangok sorában árnyékoltak, mivel ilyen hangok nem létezhetnek. Ínyvitorlai pergőhang képzése azért lehetetlen, mert a nyelv és a torok rugalmatlan fala között képtelenség ily módon rezgést kelteni. A szájpadlási pergőhang éppenséggel kiejthető, de a beszédben gyakorlatilag olyan nehézkes használni, hogy nincs rá példa. A torok (glottis) bizonyos mértékben rezgésbe hozható, de inkább csak magánhangzókkal együtt ejtett R-hangok esetén, nem maga a mássalhangzó által.
A [[cseh nyelv]] két különböző fogmedri pergőhangot is használ (írásban ''ř'' illetve ''r'' jelöli). Az egyik ''(ř)'' esetén a nyelv megemelkedik, hallható [[réshang|hangrést]] képez a pergetés közben, mintha egyszerre ejtett {{IPA|[r]}} és {{IPA|[ʐ]}} lenne. E hang IPA jelét - {{IPA|[ɼ]}} - kivették a táblázatból, és {{IPA|[r̝]}} jelölést alkalmaznak rá az átírásban.
A kínai [[Liangshan]]ban (Hűvös-hegy) beszélt [[Yi nyelv]]ben van két zümmögő, illetve réshangszerű magánhangzó - átírásban ''{{IPA|ṳ, i̤}}'' -, ami pergetett ejtésű (IPA jelük: {{IPA|[ʙ̝], [r̝]}}).
A mára javarészt kihalt fél-amerikai [[csapakúra nyelvcsalád]] [[wari’ nyelv|wari’]] és [[murán nyelv|murán]] ágainak [[pirahã nyelv]]ében található egy szokatlan pergetett hangzó, a zöngétlenül, fogakkal és mindkét ajakkal pergetett zár-réshang foghangi kezdettel, IPA jele: {{IPA|[t̪͡ʙ̥]}}.
==Egyéb pergőhangok==
A [[linguolabiális]] trilláris {{IPA|[r̼]}} nem ismert beszédhang, de ajkakkal összeszorított fröcsögő nyelvnyújtogatás során előjöhet.
A [[horkolás]] rendszerint a [[nyelvcsap]] (''uvula'') és a [[lágy szájpadlás]] (''velum'') rezgetésével történik. Míg az előbbi rendes nyelvcsapi pergőhang, nincs hangtani megfelelő az utóbbira. Nem tekinthető veláris pergőhangnak, mert a lágy szájpadlás tölti be itt a hangképző szervet (''aktív'' szerepet), s nem a hangképzés helyeként (''passzív'' szerepben) szolgál; sőt, a nyelv egyáltalán nem is vesz részt a képzésében. (A [[IPA kiegészítése]] ugyanilyen összetételű réshangot azonosít [[velofaringeális]]ként.)
[[Lateláris]] pergőhangokat is ki lehet ejteni, és [[madárhang]]ok utánzására használható.
==Hivatkozások==
{{reflist}}
[[af:Triller]]
[[als:Vibrant]]
[[bn:কম্পনজাত ব্যঞ্জনধ্বনি]]
[[br:Kensonenn dre froumal]]
[[cs:Vibrantní souhláska]]
[[de:Vibrant]]
[[eo:Trilo]]
[[fr:Consonne roulée]]
[[gv:Corockle craa]]
[[ko:전동음]]
[[hr:Vibrant]]
[[it:Consonante vibrante]]
[[he:עיצורים מורעדים]]
[[ms:Konsonan getaran]]
[[ja:ふるえ音]]
[[nl:Tril]]
[[no:Vibranter]]
[[pl:Spółgłoska drżąca]]
[[pt:Consoante vibrante]]
[[ro:Consoană vibrantă]]
[[fi:Tremulantti]]
[[sv:Tremulant (fonetik)]]
[[zh:颤音 (语音学)]]
| |||