„Felix Bloch” változatai közötti eltérés

'''Felix Bloch''' ([[1905]]. [[október 23.]] – [[1983]]. [[szeptember 10.]]) [[svájc]]i fizikus, aki kivándorlása után főként az [[Amerikai Egyesült Államok]]ban dolgozott.

 

Bloch a svájci [[Zürich]]ben született, a zsidó származású Gustav és Agnes Bloch gyermekeként. Tanulmányait itt kezdte, majd a szintén zürichi [[Eidgenössische Technische Hochschule|Eidgenössische Technische Hochschuléban]] (Svájci Szövetségi Műszaki Főiskola) folytatta. Kezdetben mérnöknek tanult, de hamarosan átváltott a fizika tanulmányozására. Zürichben folytatott tanulmányai során az [[Eidgenössische Technische Hochschule|ETH]]-ban [[Peter Debye]] és [[Hermann Weyl]], a szomszédos Zürichi Egyetemen pedig [[Erwin Schrödinger]] előadásain és gyakorlatain vett részt. Ezeken az előadásokon egyik hallgatótársa [[Neumann János]] volt. 1927-ben szerzett diplomát, majd fizikai tanulmányait a Lipcsei Egyetemen folytatta [[Werner Heisenberg]] irányításával, ahol 1928-ban megszerezte doktorátusát. A továbbiakban megmaradt az európai akadémiai körökben, Zürichben [[Wolfgang Pauli]]val, Koppenhágában [[Niels Bohr]]ral, Rómában [[Enrico Fermi]]vel dolgozott, majd visszatért Lipcsébe, ahol magántanárként alkalmazták. 1933-ban, közvetlenül Hitler hatalomra kerülése után elhagyta Németországot, az Amerikai Egyesült Államokba emigrált. 1934-ben a [[Stanford Egyetem|Stanford Universityn]] kezdett dolgozni, ahol ő lett az elméleti fizika első professzora. 1939-ben megkapta az Amerikai Egyesült Államok állampolgárságát. A második világháború alatt a [[Los Alamos National Laboratory]]ban [[atomenergia|atomenergiával]] kapcsolatos kutatásokat végzett, majd innen visszavonult és a [[Harvard Egyetem|Harvard University]] radarprojektjébe kapcsolódott.

 

}}</ref> 1946-ban kidolgozta a [[Bloch egyenleteket]], melyek az atommagok magnetizációjának időbeli lefolyását írják le. 1952-ben [[Edward Mills Purcell]]-lel együtt megkapták a fizikai [[Nobel-díj|Nobel díjat]] „új utak és módszerek a nukleáris mágneses precíziós mérésekben” című munkájukért.<ref name="fn_1">- Sohlman, M (Ed.) ''Nobel Foundation directory 2003.'' Vastervik, Sweden: AB CO Ekblad; 2003.</ref> 1954–1955 között egy évig a [[CERN]] első igazgatója volt. 1961-ben a [[Stanford Egyetem|Stanford University]] [[Max Stein]] professzora lett.

 

* ''Physics Today'' 1984, '''37'''(3), pp.&nbsp;115–116.

* ''Nature'' 1952, '''170''', pp.&nbsp;911–912.

* ''National Cyclopaedia of American Biography,'' James T. White & Co., 1921-1984, '''vol. I''', pp.&nbsp;310–312.

 

<references />

 

* http://nobelprize.org/physics/laureates/1952/bloch-bio.html

* http://www-sul.stanford.edu/depts/spc/xml/sc0303.xml

* [http://www.aip.org/history/ohilist/4510.html A Felix Bloch-hal készített interjú átirata, 1964. augusztus 15., Amerikai Fizikai Intézet, Niels Bohr Könyvtár és Archívum]

 

* [http://www.oac.cdlib.org/findaid/ark:/13030/tf2n39n5nt Felix Bloch jegyzetei, 1931-1987] (kb. 10 m) a [http://library.stanford.edu/ Stanford University Könyvtára] [http://library.stanford.edu/depts/spc/spc.html Speciális Gyűjtemények és Egyetemi Archívumok Osztályán] találhatók

 

 

{{DEFAULTSORT:Bloch Felix}}

[[Kategória:Nobel-díjas fizikusok]]

[[Kategória:Svájci tudósok]]

[[oc:Felix Bloch]]

[[pl:Felix Bloch]]

[[pt:Felix Bloch]]

[[ro:Felix Bloch]]