„Agvan Dorzsijev” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
BennóBot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: hozzáadja az újindátír sablont
a korr.
9. sor:
 
== Tibeti-orosz kapcsolatok ==
Agvan Doržiev 1897-ben a XIII. Dalai láma utasítására elhagyta Tibetet, hogy Oroszországban tárgyalásokat kezdjen [[II. Miklós orosz cár]]ral. 1898-ban meghívást kapott [[Eszper Uhtomszkij]]<ref>magas rangú cári hivatalnok, bankigazgató, orientalista, műgyűjtő, szerkesztő és kiadó. A 'keleti lobbi' jeles tagja. Róla bővebben: Meyer, Karl E. and Brysac, Shareen Blair: ''Tournament of Shadows: The Great Game and the Race for Empire in Central Asia.'' Counterpoint, Washington, D.C., 1999.; Andreev, A. I.: ''Hram Buddy v severnoj stolice.'' Sankt-Peterburg, 2004; Snelling, J.: Buddhism in Russia. The story of Agvan Dorziev, Lhasa’s Emissary to the Tsar. Shaftesbury. Dorset, 1993.</ref> tól, akinek segíségévelsegítségével sikerült audienciát kapnia a cárnál. Első látogatása az orosz uralkodónál nem végződött megállapodással, és a sajtó sem tett róla említést, nem úgy a következő találkozásról. Ez alkalommal több cikk is megjelent Doržievről<ref>Hundley, H.: Tibet's Part in the 'Great Game'. ''(Agvan Dorziev).'' ''History Today'', Vol. 43. (Oct., 1993). pp.45-50.</ref> orosz újságokban, ahonnan hamarosan a nyugati sajtóba is eljutott Doržiev látogatásának híre.
Az egyre erősödő tibeti-orosz kapcsolat aggodalmat keltett a brit köztudatban<ref>Meyer, Karl E. and Brysac, Shareen Blair: Tournament of Shadows: ''The Great Game and the Race for Empire in Central Asia''. Counterpoint, Washington, D.C., 1999.</ref> és később ürügyül szolgált az 1903-as fegyveres tibeti brit [[Younghusband-féle expedíció]]hoz.<ref>Snelling, J.: ''Buddhism in Russia''. 1993. p. 104.</ref>
Doržiev elképzelése szerint a buddhista államoknak, Tibetnek és Mongóliának orosz protektorátus alatt kellett volna egyesülniük. Pán-mongolista,