„Salamon (település)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Pasztillabot (vitalap | szerkesztései)
a Sablon:Magyar nagylexikon forrássablon beszúrása
bővítés
1. sor:
{{Szlovén település infobox
'''Salamon''' ([[szlovén nyelv|szlovénül]] ''Šalamenci,'' [[német nyelv|németül]] ''Schallendorf'') község [[Szlovénia|Szlovéniában]], a [[Muravidék]]en, [[Muraszombat]]tól északra, [[Battyánd]] körzetében. Lakóinak száma a legutóbbi adatok szerint 316 fő, [[1991]]-ben azonban még több 365 lakos.
|név = Salamon
|helyi név = Šalamenci
|kép = Vulica v Salamencaj.JPG
|képméret =
|képaláírás = Salamon – utcarészlet.
|címer =
|zászló =
|mottó =
|becenév =
|tartomány = Prekmurje
|statisztikai régió = Pomurska
|község = Battyánd
|rang = falu
|kerületei =
|alapítás éve = 1365
|alapítás éve forrás =
|polgármester = Ludvik Novak
|irányítószám = 9201
|körzethívószám =
|rendszám területkód = MS
|népsűrűség =
|népsűrűség forrás =
|tengerszint feletti magasság = 234
|terület = 5,52
|szélességi fok = 46
|szélességi ívperc = 43
|szélességi ívmásodperc = 30
|hosszúsági fok = 16
|hosszúsági ívperc = 9
|hosszúsági ívmásodperc = 30
|szöveg pozíciója = left
|községtérkép =
|weboldal =
}}
'''Salamon''' ({{ny-sl|Šalamenci}}, {{ny-de|Schallendorf}}) [[falu]] [[Szlovénia|Szlovéniában]], [[Muravidék]]en, [[Pomurska]] régióban. Közigazgatásilag [[Battyánd]]hoz tartozik.
 
==Fekvése==
Első írásos említése [[1365]]-ből való ''Solomonch'' néven. A [[19. század]]ban még ''Salamoncz'' néven írták a térképek, majd később magyarosították Salamonra. Lakóinak száma [[1837]]-ben 55 [[latin rítusú katolikus egyház|katolikus]] és 153 [[Evangélikus kereszténység|evangélikus]] volt. [[1910]]-ben 441 [[szlovének|szlovén]] lakója volt.<br>
[[Muraszombat]]tól 8 km-re északra, a [[Vendvidéki-dombság]] (Goričko) területén a Brezovski-patak partján fekszik.
A [[19. század]] elején a történelmi [[Tótsági járás]] területén feküdt. [[1919]]-ig [[Magyarország]] részét képezte. Néhány napig a [[Vendvidéki Köztársaság]]hoz tartozott, [[1920]]-ban a [[trianoni békeszerződés]] a [[Szerb–Horvát–Szlovén Állam|Szerb-Horvát-Szlovén Királyságnak]] ([[Jugoszlávia]]) ítélte, majd a magyar hadsereg [[1941]]-ben visszafoglalta, majd [[1945]] után ismét [[jugoszlávok|jugoszláv]] igazgatás alá került. [[1991]] óta a független Szlovén Köztársaság része.
 
==Története==
Első írásos említése [[1365]]-ből való ''"Solomonch"'' néven. 1365-ben Széchy Péter fia Miklós dalmát-horvát bán és testvére Domonkos erdélyi püspök kapták királyi adományul illetve cserében a Borsod vármegyei Éleskőért, Miskolcért és tartozékaikért Felsőlendvát és tartozékait, mint a magban szakadt Omodéfi János birtokát. A település a későbbi századokon át is birtokában maradt ennek családnak, mely birtokközpontjáról a felsőlendvai, felső-lindvai Bánfi, felső-lindvai Herczeg neveket is viselte. Az [[1366]]-os beiktatás alkalmával részletesebben kerületenként is felsorolják az ide tartozó birtokokat, melyek között a falu ''"Salamonch in districtu Waralyakunriky"'' alakban (azaz a váraljakörnyéki kerülethez tartozó Salamonc) szerepel.
 
Első írásos említése [[1365]]-ből való ''Solomonch'' néven. A [[19. század]]ban még ''Salamoncz'' néven írták a térképek, majd később magyarosították Salamonra. Lakóinak száma [[1837]]-ben 55 [[latin rítusú katolikus egyház|katolikus]] és 153 [[Evangélikus kereszténység|evangélikus]] volt. A [[191019. század]]-ben 441elején a történelmi [[szlovének|szlovénTótsági járás]] lakójaterületén voltfeküdt.<br>
 
Vályi András szerint ''"SALAMONCZ. Két falu Vas Várm. földes Urai Gr. Batthyáni, és több Uraságok, lakosai katolikusok, és másfélék is, fekszenek Martyántzhoz közel, mellynek egygyik filiája; határja termékenyek, réttyei jók, legelőjök elég, keresetre módgyok Stájer Országban."'' <ref>{{Vályi}}</ref>
 
Fényes Elek szerint ''"Salamoncz, vindus falu, Vas vgyében, a muraszombathi uradalomban, 42 kath., 190 evang. lak. Ut. p. Radkersburg."'' <ref>{{Fényes}}</ref>
 
Vas vármegye monográfiája szerint ''" Salamon. Házszám 92, lélekszám 449. Lakosai vendek, vallásuk r. kath. és ág. ev. Postája Battyánd, távírója Muraszombat. Lakosai a véka-, kas- és seprő-kötést háziiparszerűleg gyakorolják."'' <ref>{{Borovszky}} Vas vármegye</ref>
 
[[1910]]-ben 441, túlnyomórészt szlovén lakosa volt. A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Vas vármegye]] [[Muraszombati járás]]ához tartozott. [[1919]]-ben átmenetileg a [[de facto]] [[Vendvidéki Köztársaság|Mura Köztársaság]] része lett, majd a [[Szerb–Horvát–Szlovén Állam|Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz]] csatolták, ami [[1929]]-től [[Jugoszlávia]] nevet vette fel. [[1941]]-ben átmeneti időre ismét [[Magyarország]]hoz tartozott, [[1945]] után visszakerült jugoszláv fennhatóság alá. [[1991]] óta a független Szlovénia része. 1991-ben még 365, [[2002]]-ben már csak 316 lakosa volt.
 
== Nevezetességei ==
[[Szent Péter]] tiszteletére szentelt ökumenikus kápolnája.
 
==Híres emberek==
A faluban született [[Fliszár János]] író, költő, műfordító és újságíró.
 
== Külső hivatkozások ==
*[http://www.puconci.si/sl/informacija.asp?id_meta_type=51&id_informacija=220 Salamon Battyánd község hivatalos oldalán]
*[http://www.slovenia.info/si/-ctg-kraji/Šalamenci.htm?_ctg_kraji=4029&lng=1 Salamon Szlovénia információs portálján]
*[http://rkd.situla.org/ Szlovénia kulturális emlékei]
*[http://www.geopedia.si/#T13_L410_F10116791_s14_b4_vF Salamon Szlovénia térképén]
 
== Források ==
* [http://www.vasidigitkonyvtar.hu/vdkweb/vm_geographiaiszotar/totsagi_jaras.html III. A' TÓTSÁGI JÁRÁS.]
*{{MNL|15|737}}
 
==Jegyzetek==
<references/>
 
[[Kategória:Muravidék települései]]