„Kalecsinszky Sándor” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Ha lengyel
Munkássághoz áttéve
3. sor:
== Életútja ==
 
Apja, Feliks Kaleczinsky lengyel nemes az 1850-es években telepedett le Magyarországon. Középiskoláit [[Ungvár]]on végezte, majd a [[Eötvös Loránd Tudományegyetem|Budapesti Tudományegyetemen]] hallgatott kémiát (főtárgyként), fizikát és ásványtant (melléktárgyakként). Ezekből a tárgyakból 1878-ban <!--Pallas: 1880-ban--> szerzett középiskolai tanár oklevelet. Ekkortól az egyetem kémiai intézetében dolgozott gyakornokként [[Than Károly]] és [[Lengyel Béla (kémikus, 1844–1913)|Lengyel Béla]] irányításával. 1882–1883-ban a kémiai intézet tanársegédje volt. 1883-ban [[ausztria]]i és [[németország]]i tanulmányútra indult;, ennek során több osztrák, svájci, olasz és német intézményt is felkeresett. 1883-ban elnyerte a [[Magyar Állami Földtani Intézet|Magyar Királyi Földtani Intézet]] frissen meghirdetett vegyészi állását, és haláláig ott dolgozott. 1883–1884-ben féléves ösztöndíjjal [[Robert Wilhelm Bunsen]] [[heidelberg]]i laboratóriumában kutatott,. majdElőzőleg hazatérvemár megszervezte1883-ban elnyerte a [[Magyar Állami Földtani Intézet|Magyar kémiaiKirályi laboratóriumát.Földtani AIntézet]] laboratóriumotfrissen részintmeghirdetett sajátvegyészi találmányaival,állását. részintHeidelbergből [[Semseyhazatérve Andor]]el összesenis mintegyfoglalta 200állását, ezers koronányihaláláig támogatásábólott folyamatosandolgozott, 1898-tól fejlesztettefővegyészként.
 
1898-ban fővegyésszé nevezték ki.
 
== Munkássága ==
Tudományos pályája 1884-től a [[Magyar Állami Földtani Intézet|Magyar Királyi Földtani Intézethez]] kötődött. 1884-ben korszerű [[kőszén]]vizsgálóvizsgálati célokra korszerű kémiai laboratóriumot rendezett be az intézet falai között. A laboratóriumi felszerelést folyamatosan fejlesztette, későbbrészint pedigsaját találmányú műszereivel, részint [[Semsey Andor]] összesen mintegy 200 ezer koronányi támogatásából. Később megvetette az agyag- és kerámiaipari múzeumi gyűjtemény alapjait is, 1891-ben pedig a földtani intézetben állította fel Magyarország első [[földrengés]]jelző készülékét.
 
1891-ben a Földtani Intézetben felállította Magyarország első földrengésjelző készülékét.
 
Kiváló kőszénelemzési eredményeiért 1892-ben elnyerte a [[Magyar Természettudományi Társulat|Magyar Királyi Természettudományi Társulat]] 1000 forintos pályadíját. Még ez évben megbízták a magyarországi kőszéntelepek összetételének, szerkezetének és [[rétegtan]]i helyzetének átfogó vizsgálatával. 1901-ben megjelent kőszénkatasztere mellett jelentős eredményeket ért el a Kárpát-medencei [[agyag]]előfordulások regionális földtani feldolgozásában is. 1905-ben részletes térképekkel kiegészítve adta közre Magyarország agyagkataszterét, amelyben hét tűzállósági osztályba osztotta az agyagos kőzeteket. Megállapította, hogy a tűzálló agyagásványok a [[földpátok|földpát]]tartalmú kőzetek előfordulásához kötődnek.<ref>''Kézművesség.'' Főszerk. Domonkos Ottó. Budapest: Akadémiai. 1991, 531–532. o. = Magyar Néprajz, 3.</ref>