„Friedrich Hebbel” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
+ új anyag |
Müvei, Forrás |
||
18. sor:
Bécsben, ahol élete végéig maradt, 1846-ban feleségül vette Christine Enghaus (tulajdonképpen Engehausen) színésznöő, két gyermekük született, Emil (1846–1847) és Christine (1847–1922). A házasság egyben jólétet is jelentett, így Hebbel zavartalanul tudott hódolni írói tevékenységének. Mindenek előtt drámákat írt, többek között ''Agnes Bernauer'', ''Gyges und sein Ring'' valamint ''Die Nibelungen''. Legnagyobb sikere az 1843-as dráma ''Maria Magdalena''. Bécsben műveivel sikert aratott, tevékenységét az újonan létrehozott Friedrich Schiller-díjjal honrálták.
Hebbel házassága miatt Elise Lensingben egy világ dőlt össze, ő mindig Hebbel mellé állt, csak Christine kedves és együtérző modorának köszönhető, hogy a gyakran durva és barátságtalannak jellemzet Hebbelel kibékült; Christine és Elise hamarosan jó barátok voltak.Hebbel mindig is aktív volt társadalmi és politikai kérdésekben. Üdvözölte az 1848-as német forradalmat, mégis alapvetően lojális volt az osztrák monarchiához. 1849-ben jelölte magát a német nemzeti gyűlésbe, bár a radikális demokrata követeléseket mindig szkeptikusan fogadta.
== Munkássága ==▼
▲Munkássága
Müveiben gyakran tragikus, sorszerű események sorozatát ábrázolta és kora szociális problémáiról irt. Kemény szavakkal ostorozta kortársai költészetét ([[Adalbert Stifter]]), amelyet üres idillnek ítelt. A vitákat a hirtelen haragúnak ´tétl Hebbel nem kerülte. Újságíróként dolgozott [[Wiener Zeitung]] Bécsi Újságnak, [[Augsburger Allgemeine Zeitung]] Augsburgi Napilapnak [[Illustrirte Zeitung]]aus Leipzig és a lipcsei képes újságnak. 1854-ben meghalt Elise Lensing, Hebbel a következö szavakat vésette sírjára:„Blumenkränze entführt dem Menschen der leiseste Westwind, :Dornenkronen jedoch nicht der gewaltigste Sturm!“ Friedrich Hebbel 1863 december 13-án halt meg Bécsben 50 évesen. Élete utolsó éveiben életét rettenetesen gyötörte a reuma, amely valószínüleg a nélkülözésekkel teli fiatalkora következménye volt. Felesége mellett nyugszik a bécsi [[Evangelischer Friedhof Matzleinsdorf|Evangelischen Friedhof Matzleinsdorf (Gr. 19, Gruft 38).
== Művei ==
* ''Judith'', 1840
* ''Genoveva'', 1841 (lásd [[Brabanti Genoveva]])
* ''Der Diamant'', 1841
* ''Maria Magdalena'', 1843
* ''Anna'', 1847
* ''Trauerspiel in Sizilien'', 1847
* ''Julia und König Peter'', 1847
* ''Der Schneidermeister Nepomuk Schlägel auf der Freudenjagd'', 1847
* ''Herr Haidvogel und seine Familie'', 1848
* ''Schnock'', 1848
* ''Herodes und Mariamne'', 1848
* ''Der Moloch'', 1849–1850
* ''Der Rubin'', 1851
* ''Agnes Bernauer'', 1851
* ''Aufzeichnungen aus meinem Leben'', 1854
* ''Gyges und sein Ring'', 1854
* ''Mutter und Kind'', 1857
* ''Die Nibelungen'', 1861
* ''Demetrius'', unvollendetes Drama
* ''Requiem'' ''Seele vergiß sie nicht''
* ''Treue Liebe''
* ''Tagebücher''
* ''Der Heideknabe''
== Forrás ==
* Jens Dirksen: ''„Die wurmstichige Welt“. Hebbels Lyrik.'' Lang, Frankfurt am Main u.a. 1992. (= Historisch-kritische Arbeiten zur deutschen Literatur; 10) ISBN 3-631-44968-2
* Manfred Durzak: ''Kleist und Hebbel. Zwei Einzelgänger der deutschen Literatur.'' Königshausen u. Neumann, Würzburg 2004. ISBN 3-8260-2740-X
* Birgit Fenner: ''Friedrich Hebbel zwischen Hegel und Freud.'' Klett-Cotta, Stuttgart 1979. ISBN 3-12-911920-5
* U. Henry Gerlach: ''Hebbel-Bibliographie. 1910-1970.'' Winter, Heidelberg 1973. ISBN 3-533-02278-1
* ''Friedrich Hebbel'', Helmut Kreuzer szerk. Wissenschaftl. Buchges., Darmstadt 1989. ISBN 3-534-02234-3
* ''Friedrich Hebbel. Neue Studien zu Werk und Wirkung'', Hilmar Grundmann (szerk.). Boyens, Heide in Holstein 1982. (= Steinburger Studien; 3) ISBN 3-8042-0272-1
* Barbara Hindinger: ''Tragische Helden mit verletzten Seelen. Männerbilder in den Dramen Friedrich Hebbels.'' Iudicium, München 2004. (= Cursus; 24) ISBN 3-89129-474-3
* Friedrich Kittler: ''Hebbels Einbildungskraft – die dunkle Natur.'' Lang, Frankfurt am Main u.a. 1999. (= Forschungen zur Literatur- und Kulturgeschichte; 65) ISBN 3-631-31572-4
* Ludger Lütkehaus: ''Friedrich Hebbel, „Maria Magdalene“.'' Fink, München 1983. ISBN 3-7705-2068-8
* Hayo Matthiesen: ''Friedrich Hebbel. Mit Selbstzeugnissen und Bilddokumenten.'' 5. kiadás. Rowohlt, Reinbek bei Hamburg 1992. (= Rowohlts Monographien; 160) ISBN 3-499-50160-0
* Gabrijela Mecky Zaragoza: ''„Da befiel sie Furcht und Angst …“. Judith im Drama des 19. Jahrhunderts.'' Iudicium, München 2005. ISBN 3-89129-756-4
* Manfred Michael: ''Friedrich Hebbels Herodes und Mariamne. Literarhistorische Studien zur gesellschaftlichen Funktion und Klassenbedingtheit von Werk und Wirkung.'' Heinz, Stuttgart 1976. ISBN 3-88099-029-8
* Thomas Neumann: ''Völkisch-nationale Hebbelrezeption. Adolf Bartels und die Weimarer Nationalfestspiele.'' Aisthesis, Bielefeld 1997. ISBN 3-89528-157-3
* Claudia Pilling: ''Hebbels Dramen.'' Lang, Frankfurt am Main u.a. 1998. ISBN 3-631-34187-3
* Hartmut Reinhardt: ''Apologie der Tragödie. Studien zur Dramatik Friedrich Hebbels.'' Niemeyer, Tübingen 1989. ISBN 3-484-18104-4
* Monika Ritzer: ''Profilneurosen. Zur Aktualität Hebbels''. In: ''Hebbel-Jahrbuch'' 2005, S. 7-39.
* Andrea Rudolph: ''Genreentscheidung und Symbolgehalt im Werk Friedrich Hebbels.'' Lang, Frankfurt am Main u.a. 2000. ISBN 3-631-36640-X
* Astrid Stein: ''Friedrich Hebbel als Publizist.'' Lit Verl., Münster 1989. ISBN 3-88660-506-X
* Heinz Stolte: ''Im Wirbel des Seins. Erkundungen über Hebbel.'' Boyens, Heide 1991. ISBN 3-8042-0544-5
* Andrea Stumpf: ''Literarische Genealogien. Untersuchungen zum Werk Friedrich Hebbels.'' Königshausen u. Neumann, Würzburg 1997. ISBN 3-8260-1326-3
[[Kategória:Német költők, írók]]
| |||