„Vallásalap” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor:
A tanulmányi alapok egyik részét a budapesti tudomány-egyetem alapítványai teszik. A pesti egyetem alapját 1635. Pázmán Péter biboros és esztergomi érsek vetette meg 100,000 frtos alapítvánnyal, melyet II. Ferdinánd király ugyanazon évben megerősített. Lósy Imre s Lippay György érsekek a jogi kart alapították 37,000 frtos alapítvánnyal. Mária Terézia királynő 1769. a földvári apátság javait adományozta az egyetemnek az orvosi kar megalapítására, az esztergomi érsekek pedig ezután is több ideig 10,000 frtot szenteltek évenkint az egyetemnek. Az egyetem legnagyobb alapítványa a Jézus-társaság társháza volt, 268,614 frt alapítványi tőkével, háromemeletes házzal, könyvtárral, könyvnyomdával, templommal, csillagász-toronnyal, továbbá több ingatlannal Nagyszombatban és Fehértemplomban, a vág-sellyei uradalommal, a bozóki prépostság felerészével, Denek pusztával, ingatlanokkal Korponán, Modrán, Szt.-Györgyön, Récsén stb. Ezekből az alapítványokból alakíttattak a budapesti tudomány-egyetem fekvő birtokai, t. i.: 1. a pécsváradi uradalom; 2. a földvári uradalom; 3. a znióváraljai uradalom; 4. a sellyei uradalom.
|