Wikipédia

„Vallásalap” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
[[III. Károly]] [[magyar király]] [[1733]]-ban külön pénztárt ('''Vallásalap''', ''cassa parochorum'') létesített évi 16 000 [[forint]] javadalmazással, melynek az volt a rendeltetése, hogy belőle a kevésbé jól ellátott [[plébános]]okat segítsék. Innen a ''cassa parochorum'' elnevezés. Ez a királyi intézkedés volt kiindulóa pontjakiindulópontja a V.Vallásalap keletkezésének, melybe [[1786.]]-ban némelynéhány feloszlatott szerzetesrendek[[szerzetesrend]] és [[eltörölt kolostorokkolostor]]ok javaijavait is beolvasztattakbeolvasztották; ezen alap gyarapítására szolgáltalszolgáltak még a magyar [[főpapság]] által [[várerődítési segély]] címen fizetett összegek is. A főpapság ezt a szolgáltatását királyi és pápai[[pápa]]i beleegyezéssel [[1858.]]-ban három millió forintnak[[forint]]nak a V.-baVallásalapba befizetésével megváltotta. A V.Vallásalap jövedelmeijövedelmeit kat.[[katolikus egyház|katolikus]] isteni tiszteleti célokra, egyházi építkezésekre, papnevelő intézetek fentartásárafenntartására, a 300 forintban megállapított kongruának[[kongrua|kongruá]]nak ez összegre való kiegészítésével szegény plébánosok segélyezésére fordíttatnakfordították. 1880Az máj[[1880]]. [[május 21.]]-én kelt legfelsőbb elhatározássalhatározattal a V.Vallásalap és a [[tanulmányi alap (l. Tanulmányi alap)]] kezelésének ellenőrzéseellenőrzését részben egyházi, részben világi férfiakból álló 15 tagutagú felügyelő és ellenőrző bizottságra ruháztatottruházták. A bizottságnak csak ellenőrző és véleményező hatásköre vanvolt; de ha a miniszter a bizottság véleményétől eltérően akar intézkedni, mindenkormindig köteles a királynak legmagasabb elhatározását kieszközölni.
 
A tanulmányi alapok egyik részét a budapesti tudomány-egyetem alapítványai teszik. A pesti egyetem alapját 1635. Pázmán Péter biboros és esztergomi érsek vetette meg 100,000 frtos alapítvánnyal, melyet II. Ferdinánd király ugyanazon évben megerősített. Lósy Imre s Lippay György érsekek a jogi kart alapították 37,000 frtos alapítvánnyal. Mária Terézia királynő 1769. a földvári apátság javait adományozta az egyetemnek az orvosi kar megalapítására, az esztergomi érsekek pedig ezután is több ideig 10,000 frtot szenteltek évenkint az egyetemnek. Az egyetem legnagyobb alapítványa a Jézus-társaság társháza volt, 268,614 frt alapítványi tőkével, háromemeletes házzal, könyvtárral, könyvnyomdával, templommal, csillagász-toronnyal, továbbá több ingatlannal Nagyszombatban és Fehértemplomban, a vág-sellyei uradalommal, a bozóki prépostság felerészével, Denek pusztával, ingatlanokkal Korponán, Modrán, Szt.-Györgyön, Récsén stb. Ezekből az alapítványokból alakíttattak a budapesti tudomány-egyetem fekvő birtokai, t. i.: 1. a pécsváradi uradalom; 2. a földvári uradalom; 3. a znióváraljai uradalom; 4. a sellyei uradalom.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Vallásalap”