„Búvár” változatai közötti eltérés

Az 1930-as években a kedvtelési célú szabadtüdős és készülékes búvárkodás bőlcsője kétségkivül Franciaország mediterrán partjainál ringott. Az ún. könnyűbúvársport az elmúlt években több millió ember szenvedélyévé vált világszerte, sokoldalú szabadidős és turisztikai ágazattá válva. A légzőkészülékes búvárkodás alapismereteit általában búváriskolában, tanfolyamon sajátítják el a jelöltek. A tanfolyamokat valamely búvárszervezet előírásai szerint bonyolítják le az egyes iskolák, ezért vannak bizonyos különbségek a különféle alapfokú tanfolyamok között, de mivel az alapvető élettani és egyéb ismeretek megegyeznek, ezért pusztán az oktatási rendszer alapján nem szerencsés különbséget tenni tanfolyam és tanfolyam között. A búvárszervezetek között vannak nonprofit és üzleti alapon működők is. A legismertebb nemzetközi szervezetek mellett magyar alapítású cég is dolgozik a hazai piacon. Ám ezen jellemzők sem befolyásolják az oktatás színvonalát, vagy a tanfolyam árát, tehát bármely rendszert választva hasonló képzésre és költségekre számíthat a búvárkodni vágyó. Éppen ezért javasolják, hogy a tanfolyamot kínáló oktatókat végigjárva, felkészült és szimpatikus oktatót kell választani, nem pedig búvárrendszert.

 

 

A búvár továbbképzésben is részt vehet az alaptanfolyam után, majd megfelelő tanfolyamok és merülési tapasztalat birtokában kezdhet bele a hivatásos búvári tanfolyamba. A hivatásos búvár merülést vezethet, majd az oktatói végzettség megszerzése után búvárokat képezhet. Természetesen a búvároktató azon búvárszervezet előírásai szerinti tanfolyamot tarthat meg, amilyen rendszerben maga is megszerezte oktatói minősítését.