„Réziai nyelv” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
26. sor:
A réziai nyelv első írott szövege a ''réziai miatyánk,'' ami a [[18. század]]ból maradt fenn, amit [[San Giorgio]]ban találtak meg. A [[20. század]]ban rengeteg vers, ének, tánc, mese és történet született réziaiul, legtöbbjük kézzelírott szöveg, amely szűkkörben terjedezett. A nyelvvel többen is foglalkoztak a [[20. század]]tól, többek között [[Aldo Kumar]], aki a tengermelléki régióból származik. Televíziós gyermek-műsort is készítettek réziai nyelven, ''Zverinice iz Rezije'' címmel.
Az első tudós, aki foglalkozott a réziai nyelvvel, a részben [[lengyelek|lengyel]] származású [[Jan Niecilsaw Baudouin de Courtenay]] volt. Ő volt az első, aki ténylegesen is tudományos módszerekkel próbálta igazolni, hogy a réziai nyelv. de Courtenay azonban nem zárta ki, hogy ne lenne a szlovén származéka. A következő főleg külföldi tudományos munkák is támogatták a réziai önálló nyelvi jellegét, viszont mindezt úgy próbálták bebizonyítani, hogy nem a szlovén nyelvből származna. A réziai témával foglalkozó kutatásokat ma már többen, így Szlovéniában [[Jožef Toporišič]] nyelvész is ''rezianológiá''-nak nevezi.
Sajnos státuszát illetően itt is meghatározó politika. Korábban a [[fasizmus|fasiszta]] Olaszországban is előszeretettel hivatkoztak arra, hogy a réziai nem szlovén nyelv és a beszélői sem szlovénok, tulajdonképpen így akarták megosztani a környéken élő szlovén kisebbséget és ellehetetleníteni azt, hogy az velencei szlovén régiót a [[Szerb–Horvát–Szlovén Állam|Szerb–Horvát–Szlovén Királyság]] magának szerezze meg, jóllehet Réziát [[1945]] után sem csatolták el Olaszországtól.<br>▼
Bár a nyelvészek nagyobb része pusztán szlovén nyelvjárásnak tartja, de más nyelvészek a szlovénból önállósult nyelvnek tartják. A réziaiak nehezen értik a szlovén irodalmi nyelvet, ezért [[2007]]-től szorgalmazták, hogy a dialektust is tanítsák azon olaszországi iskolákban, ahol a szlovén nemzetiség gyermekei is tanulnak. Toporišič és más nyelvészek szerint az effajta regionális nyelvek tanítása helytelen egy ilyen rendkívül kisszámú nép esetében. Miután a csökkenő tendencia fennmaradt, a réziai irodalmi nyelv használata aligha lehet praktikus, ez csak annál jobban elszigeteli a [[réziaik]]at. Két lehetős van így Toporišič szerint: az egyik, vagy teljesen azonosulnak a szlovén irodalmi nyelv által megszabott normákkal, vagy pedig helyette használják az olasz nyelvet, ez pedig egyet jelentene a réziaiak teljes beolvadásával.
▲Sajnos státuszát illetően itt is meghatározó politika. Korábban a [[fasizmus|fasiszta]] Olaszországban is előszeretettel hivatkoztak arra, hogy a réziai nem szlovén nyelv és a beszélői sem szlovénok, tulajdonképpen így akarták megosztani a környéken élő szlovén kisebbséget és ellehetetleníteni azt, hogy az velencei szlovén régiót a [[Szerb–Horvát–Szlovén Állam|Szerb–Horvát–Szlovén Királyság]] magának szerezze meg, jóllehet Réziát [[1945]] után sem csatolták el Olaszországtól.
Napjainkban az olasz neofasiszták és [[nacionalizmus|nacionalisták]] is magukénak vallják a kérdést, ugyanakkor törekszenek a réziai szlovének és a többi Olaszországban élő szlovén beolvasztására.
A hamis nacionalista olasz történelem-kutatási vélemények szerint a réziai nyelv nem azonosítható sem a szlovén, sem a szláv nyelvekkel. Eszerint a réziai csupán szlávosodott [[Rétoromán dialektusok|rétoromán nyelv]]. Az állítás megalapozatlanságát azonban világosan mutatja az a tény, hogy a réziaiban a szórendiség, a ragozás, illetve a szókincs döntő többsége is egyértelműen szláv nyelvre utal, nem pedig [[újlatin nyelvek|újlatinra]]. Az latinizmus (a környező újlatin nyelvek) nagyfokú hatása, gyakorlatilag csak a szókincsben, nem jelenti még azt sem, hogy ezáltal a réziai nyelv teljesen azonosult volna az újlatin nyelvekkel úgy, hogy azáltal abba a nyelvcsaládba lehessen sorolni.
| |||