„Jobst Kázmér” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →‎Életpályája: hivatkozás
3. sor:
== Életpályája ==
 
1942-ben érettségizett, majd felvették a [[budapest]]i [[Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem|József Nádor Műszaki Egyetem]] Vegyészmérnöki Karára, ahol 1946-ban szerzett vegyészmérnöki diplomát. Ugyanebben az évben kezdte meg tanulmányait a [[Pécsi Tudományegyetem]] Orvosi Karán, ahol 1952-ben szerzett orvosi diplomát (addigra az orvosi kar különvált Pécsi Orvostudományi Egyetem néven). Vegyészmérnöki diplomájának megszerzése után, orvosi tanulmányai alatt a POTE Kémiai Intézetében [[karotinok|karotinoid]] és [[lipidek|lipidkémiai]] kutatásokkal foglalkozott. Orvosi diplomájának megszerzése után a POTE Kórbonctani Intézetében a [[nukleinsavak]] [[mikroszkóp|szubmikroszkópikus]] [[morfológia]]i és hisztokémiai vizsgálatával kezdett el foglalkozni. 1956-ban kórbonctan-kórszövettan szakorvosi, 1959-ben klinikai laboratóriumi vizsgálatok szakorvosi képesítést szerzett. 1968-ban az egyetem Klinikai Kémiai Intézetének (ma: Laboratóriumi Medicína Intézet) vezetője lett, illetve ugyanekkor [[beosztás (felsőoktatás)|egyetemi tanári]] kinevezést kapott. 1973-ban a POTE rektorhelyettese lett, amely tisztségét 1979-ig töltötte be. 1992-ben [[professor emeritus]]i címet kapott, illetve kinevezték a [[siklós]]i kórház laboratóriumának vezetőjévé. 1995-ben [[habilitáció|habilitált]] a Pécsi Orvostudományi Egyetemen.
 
1964-ben védte meg az orvostudományok kandidátusi, 1974-ben akadémiai doktori értekezését. A Pécsi Akadémiai Bizottságnak, valamint a MTA Orvosi Diagnosztikai Tudományos Bizottságának lett tagja. 1982-ben megválasztották a [[Magyar Tudományos Akadémia]] levelező, 1990-ben rendes tagjává. Később az Orvostörténeti Bizottságba, valamint a Tudomány- és Technikatörténeti Komplex Bizottságba is bekerült. 1990 és 1995 között az Orvostudományi Osztály elnöke volt, ilyen minőségében az MTA elnökségében is részt vett. [[2000]]-ben a [[Szent István Akadémia]] is felvette tagjai sorába. 1984 és 1993 között a Magyar Laboratóriumi Diagnosztikai Társaság elnöke volt.
Vegyészmérnöki diplomájának megszerzése után, orvosi tanulmányai alatt a POTE Kémiai Intézetében [[karotinok|karotinoid]] és [[lipidek|lipidkémiai]] kutatásokkal foglalkozott. Orvosi diplomájának megszerzése után a POTE Kórbonctani Intézetében a [[nukleinsavak]] [[mikroszkóp|szubmikroszkópikus]] [[morfológia]]i és hisztokémiai vizsgálatával kezdett el foglalkozni. 1956-ban kórbonctan-kórszövettan szakorvosi, 1959-ben klinikai laboratóriumi vizsgálatok szakorvosi képesítést szerzett.
 
1968-ban az egyetem Klinikai Kémiai Intézetének (ma: Laboratóriumi Medicína Intézet) vezetője lett, illetve ugyanekkor [[beosztás (felsőoktatás)|egyetemi tanári]] kinevezést kapott. 1973-ban a POTE rektorhelyettese lett, amely tisztségét 1979-ig töltötte be. 1992-ben [[professor emeritus]]i címet kapott, illetve kinevezték a [[siklós]]i kórház laboratóriumának vezetőjévé. 1995-ben [[habilitáció|habilitált]] a Pécsi Orvostudományi Egyetemen.
 
1964-ben védte meg az orvostudományok kandidátusi, 1974-ben akadémiai doktori értekezését. A Pécsi Akadémiai Bizottságnak, valamint a MTA Orvosi Diagnosztikai Tudományos Bizottságának lett tagja. 1982-ben megválasztották a [[Magyar Tudományos Akadémia]] levelező, 1990-ben rendes tagjává. Később az Orvostörténeti Bizottságba, valamint a Tudomány- és Technikatörténeti Komplex Bizottságba is bekerült. 1990 és 1995 között az Orvostudományi Osztály elnöke volt, ilyen minőségében az MTA elnökségében is részt vett. [[2000]]-ben a [[Szent István Akadémia]] is felvette tagjai sorába. 1984 és 1993 között a Magyar Laboratóriumi Diagnosztikai Társaság elnöke volt.
 
== Munkássága ==