Wikipédia

„Tarnowskie Góry” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
55. sor:
 
[[Fájl:Montes Tarnovicenses.jpg|thumb|300px|Tarnowskie Góry a 18. század elején. Friedriech Bernhard Wernher rajza]]
A város neve Tarnowice falúfalu nevéből ered. (Tarnovice ma a város egyik kerülete). A ''gory'' szó a régi lengyel nyelvben bányát jelentett.
 
A város története szorosan kapcsolódik az [[ezüst]], [[ólom]] és [[cink]] bányászatához. A legendák szerint az első ezüsttelért egy Rybka nevű paraszt találta meg 1490 körül. Ettől kezdve a mai város területére telepesek kezdtek jönni, akik lassan felépítették az első bányász települést.
61. sor:
II. János [[opole]]-[[racibórz]]i fejedelem, a terület akkori ura és [[Brandenburgi György]] [[Ansbach]] őrgrófja [[1526]]-ban a kibontakozó városnak bányászati jogokat adtak. Ugyanebben az évben Tarnowskie Góry városjogokat is kapott, két évvel később pedig kikiáltották az ''Ordunek gorny''t, ami a legrégibb, nyomtatásban megjelent bányászati törvény volt Lengyelországban. A bányászattal együtt a kézműipar és a kereskedelem is gyors fejlődésnek indult. Sok ma is álló haáz épült az időban.
 
A 16. század közepén Tarnowskie Góry volt a legnagyobb ércbányászati központ Felső-Sziléziában. A [[reformáció]] sok embert meghódított. A protestantizmus II. János halála után (1532) a Hehenzollernek alatt megszilárdult. 1529-ben felépítették az első fatemplomot, majd két évvel később a helyén téglából megépítették a véglegest. 1531-ben több flekezetű iskolát nyitottak meg. Az 1500-as évek végén, az 1600-as évek elején az iskola rektora Daniel Franconius kiváló antitrinitárius pedagógus és költő volt.
<!--
 
1676-ban Tarnowskie Góryban járvány tört ki, a lakosok engesztelő zarándoklatot tartottak [[Piekary Śląskie|Piekary Śląskiéba]]. Ennek emlékére szokássá vált, hogy júlis 2-át követő vasárnap minden évben elzarándokoljanak a Piekary Mária képhez. Ez a tradicó máig tart.
W 1531 utworzono różnowierczą szkołę, której rektorem na przełomie XVI i XVII wieku był Daniel Franconius, wybitny ariański pedagog i poeta. Świetności miasta kres położyła wojna trzydziestoletnia (1618-1648). W 1676 w Tarnowskich Górach wybuchła zaraza, która ustąpiła po "procesji błagalnej" do [[Piekary Śląskie|Piekar]]. Na pamiątkę tego zdarzenia tarnogórzanie zobowiązali się udawać corocznie w niedzielę po 2 lipca do Sanktuarium Matki Boskiej Piekarskiej. Tradycja ta trwa do dzisiaj.
 
[[1740]]. december 16-án a porosz hadsereg betört Sziléziába és ezzel megindultak a sziléziai háborúk. Az első sziléziai háború befejezése után 1742-ben a város osztrák fennhatóság alól a [[Porosz királyság]]hoz került. AZ 1780-as években Friedrich Wilhelm von Reden kezdeményezésére a "Fryderyk" állami bánya és kohó (amit a királyról neveztek el) üzembe helyezett egy bányavíz mentesítő [[gőzgép]]et [[1788]]-ban, amely az első volt az európai kontinensen (Anglia után).
16 grudnia 1740 wkroczeniem wojsk pruskich na Śląsk rozpoczęły się wojny śląskie. Po zakończeniu pierwszej z nich w 1742 miasto przeszło spod panowania [[austria]]ckiego pod [[Królestwo Prus|pruskie]]. W latach 80. XVIII wieku powstała z inicjatywy [[Friedrich Wilhelm von Reden|Fryderyka Wilhelma von Redena]] rządowa kopalnia i huta "Fryderyk" - nazwana od królewskiego imienia, w której w 1788 uruchomiono pierwszą na kontynencie europejskim, sprowadzoną z [[Anglia|Anglii]], [[Maszyna parowa|maszynę parową]] do odwadniania wyrobisk górniczych.
 
1803-ban megnyitották az első bányászati iskolát, majd az új "Fryderyk" aknát, nyomdát létesítettek, kikövezték a piacteret és két utcát, új vasgyárat és kohót nyitottak és megkezdősött a városi vízvezeték kiépítése. Ugyanekkor alakult az első társaság a bányászok biztosítására. 1857-ben megnyílt az első vasútvonal [[Opole|Opolébe]]. 1873-ban városi tanács alakult.
W 1803 otwarto pierwszą szkołę górniczą, kilkanaście lat później wydrążono nową sztolnię "Fryderyk", założono drukarnię, wybrukowano rynek i ulicę Krakowską i Lubliniecką, założono nowe fabryki i hutę żelaza, rozpoczęto budowę wodociągów miejskich. Również wtedy powstała Spółka Bracka jako instytucja ubezpieczająca górników. W 1857 uruchomiono pierwszą linię kolejową do [[Opole|Opola]]. Rozwój miasta przypieczętowało powstanie w 1873 Starostwa Tarnogórskiego.
 
1922-ben Tarnowskie Góryt a sziléziai népszavazás után Lengyelországhoz csatolták. Lengyelország mellett szavazott a polgárok 62%-a, Németország mellett 38%. (Ez utóbbiból állítólag 10%-ot azok a németek tették ki, akik a szavazás javukra fordítása érdekében ideutaztak.) A városban a szavazatok 85%-át Németország mellett tették le, ennek ellenére a III. sziléziai felkelés eredményeképp a város Lengyelországhoz került.
20 marca [[1922]], po przeprowadzeniu [[Plebiscyt na Górnym Śląsku|plebistytu]], mieszkańcy okręgu woborczego Tarnowskie Góry opowiedzieli się za przynależnością tego obszaru do [[Polska|Państwa Polskiego]]. Za Polską głosowało 62%,za przynależnością do Niemiec 38% (w tym prawie 10% tzw. emigrantów niemieckich ściągniętych na tereny plebiscytowe w celu podniesienia końcowego rezultatu). Wyniki plebiscytu na tym obszarze, a następnie wybuch III powstania śląskiego bezpośrednio przyczyniły się do przyznania miasta Polsce, mimo że, w samym mieście za przynależnością do Niemiec opowiedziało się prawie 85%.
 
A 20. század elején kimerültek a telepek és megszűnt az ércbányászat.
Na początku XX wieku wyczerpały się zasoby rud i zakończyło się wydobycie kruszcu.
 
-->
 
== Irodalom ==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Tarnowskie_Góry”