„Függetlenségi nyilatkozat (Magyarország)” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Dencey (vitalap | szerkesztései)
Dencey (vitalap | szerkesztései)
9. sor:
A döntéseket megfogalmazó Függetlenségi nyilatkozatot, mely nagyrészt Kossuth munkája volt, [[április 19.|április 19-én]] ''A' magyar nemzet függetlenségi nyilatkozata'' címmel tették végleges szövegezésben és nyomtatásban közzé, amelyet a magyar nemzet törvényesen egybegyült főrendei és képviselői nevében báró [[Perényi Zsigmond]], a felsőház másod-elnöke, [[Almásy Pál (politikus)|Almásy Pál]], a képviselőház elnöke, és [[Szacsvay Imre]], mint az országgyűlés jegyzője írtak alá.
 
{{idézet 2|''Mi, a magyar álladalmat törvényesen képviselő nemzetgyűlés, midőn jelen ünnepélyes nyilatkozatunk által Magyarországot elidegeníthetlen természetes jogaiba visszahelyezve minden hozzá tartozó részekkel és tartományokkal egyetemben az önálló független európai státusok sorába iktatjuk, s a hitszegő Habsburg-Lotharingeni házat Isten és világ előtt trónvesztettnek nyilatkoztatjuk: erkölcsi kötelességünknek ismerjük ezen elhatározásunk indokait nyilvánítani, miszerint tudva legyen az egész mívelt világ előtt, hogy e lépésre a halálig üldözött magyar nemzetet nem túlzott elbizakodás s nem forradalmi viszketeg, hanem a türelem végső kimerültsége s az önfenntartás kénytelensége vezeté.''|[http://mek.niif.hu/04800/04834/html/kossuth0083/kossuth0083.html A magyar nemzet függetlenségi nyilatkozata Debrecen, 1849. április 19.]}}
 
Az 1849. április 14-i trónfosztást, illetve a Függetlenségi nyilatkozat április 19-iki közzétételét követően tértek át a címerhasználatban a [[köztársaság]]i címerre, ezért kötik Kossuthhoz. Maga az ú.n. [[Kossuth-címer]] a magyar címer azon változata, amelyben a zöld hármas halom tetején szerepel a [[nyitott korona]], alakja pedig a szokásos egyenes oldalú pajzs helyett tetején és oldalán befelé ívelt, sajátosan magyarnak tekintett, a népi formakincsből a tarsolylemez alakjához közelítő pajzsforma (szaknyelven [[reneszánsz pajzs]]). A címer bal oldala piros alapon zöld hármas-halmon arany koronát és a korona felett, mintegy a koronából kinőve fehér apostoli kettőskeresztet ábrázol, míg a jobb oldala vörössel és ezüsttel hétszer vágott ún. árpádsávos.