Kútbörtönnek hívták azt a [[velence]]i fogdát is, amelybe a [[Dózse-palota|Dózse-palotából]] a [[Sóhajok hídja|Sóhajok hídján]] át vezetett (s a turistáknak még ma is vezet) az út.
Franciaországban ''[[:fr:oubliette|oubliette]]''-nek hívták a kútbörtönt – azt sugallva ezzel, hogy akit oda egyszer lebocsátottak, azt ott is felejtették (''oublier'' = elfelejteni). A valóság azért nem volt ily sötét: a bibliai József testvéreinek példáját általában abban is követték, hogy megfelelő váltságdíj ellenében szívesen felhozták a kútból az értékes foglyokat. Az ismertebb francia kútbörtönmaradványok a párizsi [[Bastille]]-ban (itt a híres építész, [[:fr:Eugène Viollet-le-Duc|Eugène Viollet-le-Duc]] rekonstruálta), Pierrefonds, l'Herm és Rouffignac-Saint-Cernin-de-Reilhac [[kastély]]aiban, valamint a Blaye-ben lévő [[citadella|citadellában]] találhatók.
A kútbörtön a magyar [[vár]]akban, főúri kastélyokban sem volt ismeretlen. Az [[erdély]]i [[Bálványosvár]] <ref>A Magyar Nagylexikon helyesírásával Bálványos vár.</ref> kútbörtönéről érdekes leírás olvasható például az azt feltáró Ferenczi Sándor régész ''Barangolás Háromszék vármegye régi váraiban'' c. kéziratban maradt művében.<ref>[http://jupiter.elte.hu/aaacikkek/0247ferenczis1.htm]</ref> A [[Rábaköz]]ben, [[Egyed]] községben, ahol a [[XVIII. sz.század]] közepétől a [[XIX. sz.század]] végéig egy [[barokk]] Festetics-kastély állt a jelenlegi [[neogótikus]] kastély helyén, a kastélyparkban egészen a [[II. világháború]] végéig megvolt a hajdani többcellás, téglából épült, de terméskő boltozattal és vastag földréteggel fedett kútbörtön. (A [[földosztás]] után a parcella új tulajdonosa elbontotta és betemette, a ''Nagykút'' téglájából több, a háború aknatüzében megrongálódott lakóház, istálló és [[pajta]] épült újjá a faluban...) <ref>Szemtanúk elmondása szerint.</ref>
