„Unter den Linden” változatai közötti eltérés

Azt az akkor még inkább csak földútnak nevezhető ösvényt 1573-ban meghosszabbították, majd [[I. Frigyes Vilmos]] Hollandiából importált diófákkal, majd később hársfákkal szegélyezte az utat. II. Frigyes idején kezdődött meg a valódi [[sétány]] kialakítása, ekkor rendeztékarendezték a a fasorokat. Az azt követő 200 évben a kunyhókat és faviskókat, de legjobb esetben is csak egyszerű lakóházakat fokozatosan villák váltották föl. A charlottenburgi királyi kastélytól egészen a Brandenburgi Kapuig teljesen beépült a sugárút, az előkelő városi polgárok kedvenc sétálóhelye lett. A [[német császárság]] idején már cégek és bankok is tették ide székházaikat, ezeket követték a kávézók, éttermek és szállodák, az Unter den Linden lett a főváros kirakata.

1936-ban kivágták a fákat, hársfákat ültettek és [[horogkerszthorogkereszt]]es zászlókat állítottak fel. A háború után az eltakarítási munkák megkönnyítésére még sineket is fektettek le a törmeléket szállító kocsik számára. A háború okozta romokat keleten nagyon gyorsan eltakarították ugyan, de évtizedekig tántogtaktátongtak ott hatalmas üres terek. Mára az utca újra a német főváros egyik legfontosabb bevásárlóutcája.