„Kútbörtön” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
4. sor:
 
Az első kútbörtön talán a bibliai Józsefé volt, akit fivérei – mert irigyelték tőle álmait, s azt, hogy atyjuk, [[Jákob]] ''„minden fiánál inkább szereti vala Józsefet, mivelhogy vén korában nemzette vala őt”'' – egy kiszáradt kútba dobtak Dóthánban, majd amikor kereskedőkaraván haladt át a vidéken, ''„kivonák és felhozák Józsefet a kútból, és eladák Józsefet az Ismáelitáknak húsz ezüstpénzen: azok pedig elvivék Józsefet Égyiptomba”''.<ref>Mózes I. könyve 37.3-28.; Károli Gáspár fordítása.</ref>
 
A bibliai példa nem merült feledésbe: a kútbörtön túlélte az ókort és a középkort is.
 
[[Ószövetség]]ből [[Újszövetség]]be: [[Pál apostol]] Kr. u. 66-ban a [[róma]]i Tullianum börtön föld alatti helyiségéből írta Timóteushoz szóló második levelét, amelyből tudjuk, hogy ez a tömlöc hideg volt és nyirkos, s a rabok bilincsbe verve vacogtak benne. (Száz évvel korábban a Tullianum akkori foglyának, a [[gallok]] legyőzött vezérének, [[Vercingetorix]]nak még „jobb sora” volt: a börtönnek ez a föld alatti része akkor még nem létezett.)
 
Kútbörtönnek hívták azt a [[velence]]i fogdát is, amelybe a [[Dózse-palota|Dózse-palotából]] a [[Sóhajok hídja|Sóhajok hídján]] át vezetett (s a turistáknak még ma is vezet) az út.