„Lindau” változatai közötti eltérés

359 bájt hozzáadva ,  9 évvel ezelőtt
a (kisebb formai javítások)
}}
 
'''Lindau''' ([[alemann nyelvjárás|alemmannul]] ''Linda'') festői szépségű [[Németország|német]] [[város]], mely a [[Bodeni-tó]] ''(Bodensee)'' partján, a [[Németország|német]]-[[Ausztria|osztrák]]-[[svájc]]i hármashatárnál fekszik. [[Svábföld]] egyező nevű kerületének közigazgatási központja.
 
== Földrajz ==
===Fekvése===
A történelmi óváros egy 68 hektáros part menti szigeten[[sziget]]en fekszik, ami a [[Vatikán]] területének másfélszerese. A szigetet egy [[gát (építészet)|gát]] és egy [[híd]] köti össze a szárazfölddel. A lindaui főpályaudvar is a szigeten található. A városhoz tartozik még egy kisebb, [[Hoy]] nevű sziget is. A város és az [[Ausztria]] közötti határt a [[Leiblach]] folyó képezi. Mára Lindau jócskán túlnőtte az eredeti területéül szolgáló szigetet, és a szárazföldön több, mint 30 km²-es területet is magába foglal.
 
A történelmi óváros egy 68 hektáros part menti szigeten fekszik, ami a [[Vatikán]] területének másfélszerese. A szigetet egy gát és egy híd köti össze a szárazfölddel. A lindaui főpályaudvar is a szigeten található. A városhoz tartozik még egy kisebb, Hoy nevű sziget is. A város és az Ausztria közötti határt a Leiblach folyó képezi. Mára Lindau jócskán túlnőtte az eredeti területéül szolgáló szigetet, és a szárazföldön több, mint 30 km²-es területet is magába foglal.
 
====Éghajlat====
[[Fájl:Lindau Stadteile und Nachbarn.png|bélyegkép|jobbra|250px|thumb|Lindau városrészei és a szomszédos települések]]
Lindau a [[Sváb-Bajor-medence]] és az [[Alpok]] vonulatai között fekszik. A [[hegyvidéki éghajlat]] közelsége magasabb csapadékot és alacsonyabb évi középhőmérsékletet okoz. Lindau [[Németország]] egyik legcsapadékosabb területén fekszik, az évi átlagos csapadékmennyiség 1420 mm körüli. A legcsapadékosabb hónap a [[június]], amikor több mint kétszer annyi [[eső]] hullik, mint a legszárazabb februárban[[február]]ban. A csapadék éves eloszlásának ingadozása magasnak mondható.
 
===Városrészek===
 
===Középkor===
[[KépFájl:Lindau-Ansicht 1579.jpg|230pxbélyegkép|jobbra|thumb230px|Lindau 1579-ben]]
Lindau első írásos említése [[882]]-ből, egy [[Sankt Gallen-i kolostor|Szent Galleni]] szerzetes tollából származik. Ez a feljegyzés egy apácakolostorra, vagy annak elődjére vonatkozik, amelynek neve "''Unsere Lieben Frau unter den Linden''" ''(Miasszonyunk a hársfák alatt)'' volt. A zárdát valószinűleg Adalbert, Raetia grófja építtette a [[9. század]] elején.
Lindau nevének jelentése: "sziget, ahol hársfák nőnek. A város [[13. század]]ból származó címerében a hársfa szimbóluma máig őrzi ezt a történetet, melynek leveleinek száma a századok folyamán három és tizenöt között változott.
 
=== Újkor ===
[[KépFájl:Lindau Stich nach Braun und Hogenberg.jpg|bélyegkép|jobbra|220px|thumb|XVI16. századi metszet Lidauról]]
[[1500]] körül a [[pestis]] egyre inkább elterjedt a kereskedelmi- és zarándokutak mentén, majd a [[16. század]] elején már Lindauban is tombolt a járványt. A tömeges halálozások hatással voltak a temetkezési kultúrára is. A fertőzéstől való félelem és a belvárosi temetők telítettsége miatt a hullákat a városfal mellett temették el. Ezekből az időkből származik az Aeschach-i "''Alten Friedhof''" (Öreg temető). [[1635]]-re a környező falvakban is felütötte fejét a pestis, így a halottakat a külön erre a célra kijelölt Unterreitnau-i, Wasserburg-i és Hergensweiler-i temetőkben földelték el.
 
[[1528]]-ban , a reformáció idején a városi polgárság felvette az [[evangélikus]] hitet. Az [[1529]]-es [[speyer]]i birodalmi gyűlésen a város a [[Protestantizmus|protestáns]] kisebbséget képviselő csoport oldalán állt. A polgárság [[Martin Bucer]] tanaihoz csatlakozva az evangélikus vallás szabad terjesztését követelte.
[[KépFájl:Lindau 17jhd.jpg|220pxbélyegkép|jobbra|thumb220px|Lindau a XVII17. században]]
[[1646]]/[[1647|7]]-ben a [[harmincéves háború]] idején a várost a svédek ostromolták. Max Willibald von Waldburg-Wolfegg gróf vezetésével azonban a lidauiak a ködös éjszaka folyamán lerombolták az ostromgépeket és elűzték a svédeket. A város védői a szárazföldi "''Kleinen See''" mocsaráig nyomultak előre. A városfal még [[19. század]]ban is magán viselte az egykori ostrom lövedékeinek nyomait.
 
 
===19. század===
[[KépFájl:Lindau Diebsturm 1865.jpg|160pxbélyegkép|jobbra|thumb160px|A tolvajok tornya egy 1865-ös rajzon]]
[[1802]]-ben, a [[Német-római Birodalom]] felbomlásának időszakában és a napóleoni háborúk idején a város elvesztette jogait, az ezeréves apácakolostort pedig [[szekularizáció|szekularizálták]]. [[1804]]-ben a város és a zárda Ausztriához került, majd [[1806]]-ban az újonnan megalakult [[Bajor Királyság]] területéhez csatolták.
 
===Partnervárosok===
 
*{{zászló|Franciaország}} [[Chelles]], [[Franciaaország]]
*[[Kép:Flag of France.svg|23px]] Chelles
*{{zászló|Svájc}} [[Kép:Flag of Switzerland.svg|15pxReitnau]] Reitnau (Ober- és Unterreitnau városrészekkel), [[Svájc]]
*{{zászló|Németország}} [[Kép:FlagLindau of Germany.svg(Szász-Anhalt)|23pxLindau]], Lindau ([[Szász-Anhalt]]), [[Németország]]
 
==Nevezetességek, látnivalók==
===Kikötő===
[[Fájl:Lindau Leuchtturm Löwe.jpg|bélyegkép|jobbra|170px|thumb|A kikötő]]
[[Fájl:Altes Rathaus Lindau 2.jpg|bélyegkép|jobbra|170px|thumb|A régi városháza]]
[[Fájl:Mangturm Lindau.jpg|170pxbélyegkép|jobbra|thumb170px|A kikötő és a Mangturm]]
[[Fájl:Lindau004.jpg|bélyegkép|jobbra|170px|thumb|A tolvajok tornya]]
A város jelképének számít, bejáratát egyik oldalról az [[1856]]-ban épült világítótorony, a másik oldalról egy oroszlán szobra szegélyezi.
 
===Régi városháza===
 
A régi városháza (''(Altes Rathaus)'') [[1422]]-ben épült [[Gótika|gótikus]] stílusban, majd [[1576]]-ban a [[reneszánsz]]nak megfelelően átépítették, és egy lépcsőzetet is kapott. A hátsó falán a a város történetét felelevenítő festmény található, amely a [[19. század]]ban készült [[Historizmus|historizáló]] stílusban. A sétálóutca felöli oromzat alatt egy díszes külső lépcső is található. [[1496]] és [[1497]]-ben a városháza gótikus tanácstermében tartották a birodalmi gyűlést (''(Reichstag)'').
 
===Mangturm===
 
A ''Mangturm'' (Mang-torony) régen világítótoronyként funkcionált és [[1180]]-tól [[1300]]-ig volt használatban. Húsz méteres magasságágával még néhány templomtornyot is leköröz. A kikötő mellett álló épület valamikor a városfal végét jelentette, és a [[19. század]]ig csupán egy vonathídon keresztül lehetett megközelíteni. A tornyot a tetejét díszítő színes cserepek teszik könnyen felismerhetővé. Nevét a közelben egykor működött posztócéhről[[posztó]][[céh]]ről kapta (Mang vö. [[mángorló]]).
 
===Tolvajok tornya===
 
A tolvajok tornya (''Diebsturm'') az óváros északi végében épült a városfal részeként [[1380]]-ban. Sokáig börtönként szolgált, a neve is innen ered. A ''Diebsturm'' a városfal több ágának találkozásánál volt található, környékén a [[13. század]]ból származó védelmi árkok feküdtek. Ezeket később feltöltötték, a városfal köveit pedig a kikötő kiépítésénél használták fel. Az árkok és a falak helyét néhol az utcák és a házak vonalának futásán lehet felismerni.
 
Az [[1500-as évek]]ben folytatódott a védelmi rendszer megerősítése. A sziget beépítetlen nyugati felében új sáncokat és bástyákat emeltek, mint a ''Pulverschanze'', a ''Sternschanze'', a ''Lindenschanze'' és a ''Karlsbastion''. Az utolsó jelentős erődítésre a [[17. század]] első felében került sor, ekkor épült a ''Ludwigsbastion'', a ''Maximilianschanze'' és a ''Gerberschanze''.
===Haus zum Cavazzen===
 
A festett homlokzatú ház [[1728]]-[[1729]] között épült [[barokk]] stílusban az apenzelli[[apenzell]]i építész, [[Jakob Grubenmann]] tervei alapján. A híres művészettörténész, [[Georg Dehio]] "a„a Bodeni-tó legszebb házának"házának” nevezte az épületet. [[1928]] óta itt kap helyet a városi múzeum.
 
===Lindavia-kút===
Korábban Lindau textilipari központnak számított. Mára a rengeteg kisvállalkozás mellett megjelentek a nagyvállalatok is, mint például a munkagépek gyártásáról ismert Liebherr. A városban található a Domicil lakberendezéső cég németországi központja.
 
A város környékén jelentős a gyümülcstermesztés[[gyümölcs]]termesztés, sok termesztő közvetlenül a saját gazdaságán adja el az áruját, valamint gyümölcslét is készítenek. A [[halászat]] a [[gasztronómia]] és a turizmus miatt kezd felértékelődni, de gazdaságilag még csekély a szerepe.
 
Az ívóvízellátás a [[nonnerhorn]]-i és a hoyerbergi[[hoyerberg]]i víztárorozókból történik, amelyek a Bodeni-tóból nyerik a vizet. A [[földgáz|gázellátást]] a várost [[Oroszország|orosz]] importgázból fedezi.
 
===Turizmus===
[[Fájl:Lindau SvG.jpg|bélyegkép|jobbra|170px|thumb|A kikőtőkikötő esti fényekben]]
A várost egyedülálló fekvése, és történelmi óvárosa miatt rengeteg turista keresi fel. A nyári hónapokban ez jelenti a fő bevételi forrást. Az évente megrendezett események, mint a [[Nobel-díjasokdíj]]asok Gyűlése és a [[pszichoterápia|Pszichoterápiás]] Hetek szintén sok látogatót vonzanak. A várost érintik a [[Németország]] alpesi területén futó kiránduló utak, valamint Lindau az egyik állomása a [[Bodeni-tó]] körüli [[Kerékpárút|kerékpár-]] és túraútvonalaknak.
 
===Gasztronómia===
 
A szigeten[[sziget]]en lévő [[Étterem|éttermek]] célcsoportja elsősorban a várost egy napra meglátogató turisták, míg a szárazföldi városrészek éttermei a lindauiakat és a közeli osztrák városokból ide látogatókat szolgálják ki.
 
{{Portál|Németország}}
 
== Források ==
{{Fordítás|de|Lindau (Bodensee)|n=a|4=német}}
 
{{Portál|Németország}}
 
[[Kategória:Bajorország települései]]
Névtelen felhasználó