„Népbíróságok Magyarországon” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
azakember -> szakember átírás |
Tobi (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor:
A '''magyar népbíróságokat''' [[1945]]-ben hozták létre, azzal a céllal, hogy ítéleteikkel felelősségre vonják a [[második világháború]] idején elkövetett háborús és népellenes bűnök elkövetőit. A népbíróságok [[1950]]-ig működtek, a már látókörbe került elkövetők figyelése és zaklatása és további elkövetők felkutatása azonban ezután is folytatódott, egészen az [[1970-es évek]]ig.
Ilyen bíróságok több
A népbírósági ítélettel kivégzettek között volt a magyar zsidók halálba küldésében főszerepet játszó [[Sztójay Döme]], [[Szálasi Ferenc]], [[Imrédy Béla]], [[Bárdossy László]], [[Endre László]], [[Baky László]] és [[Ferenczy László]], de a kommunista [[Rajk László]] is. A főbűnösök perei mellett tömegesek voltak a [[nyilasok|nyilas párttagok]], a szomszédjukat feljelentők, a
==Felállításuk==
A [[Dálnoki Miklós Béla]] vezette, [[Debrecen]]ben felállított [[Ideiglenes Nemzeti Kormány]] már [[1944]]. [[december 22.|december 22-én]] nyilatkozatban
A kész rendeletet 81/1945. M. E. számon [[február 5.|február 5-én]] hirdették ki. Ekkor azonban a népbíróságok ténylegesen már működtek. A [[Budapesti Nemzeti Bizottság]] már január végén döntött a Budapesti Népbíróság felállításáról. A Néptörvényszéknek nevezett testület elnökévé [[1945]]. [[január 30.|január 30-ával]] [[Major Ákos]]t nevezték ki, a következő nap pedig Szabó Ferenc lett a népbíróság ügyésze. Február 3-án, tehát a rendelet kihirdetése előtt a Major Ákos vezette tanács már ítéletet is hirdetett. (Rotyis Péter tartalékos főtörzsőrmester és Szívós Sándor tartalékos szakaszvezető ügyében, akiket 124 rendbeli gyilkossággal vádoltak a 401. számú különleges munkásszázad tagjainak sérelmére. Már másnap mindkettejüket nyilvánosan felakasztották az [[Oktogon]]on).
33. sor:
Alapelveik, tevékenységük jogi és eljárási háttere megkérdőjelezhetőek voltak.
A [[Volksbund]] tagjai, a
Máig ható, a magyar társadalom egységét sújtó hullámokat vetett, hogy a bűnösöket felkutató politikai rendőrséget a zsidó származású kommunista [[Péter Gábor]] vezette és a rendőrséghez másokkal együtt sokan csatlakoztak a túlélő magyar zsidók közül, akiknek családjával, ismerőseivel a háború idején borzalmak történtek. Mindezek miatt sokak számára úgy tűnhetett, hogy a
A problémás pontok miatt a népbíróságok tevékenysége a magyar múlt nehezen emészthető, máig vitákat és érzelmeket kavaró szeletei közé tartozik.
54. sor:
A népbírósági peranyagok legnagyobb része az [[1950-es évek]]ben a bírósági irattáraktól az az állambiztonsági szervekhez kerültek, amelyek saját szempontjaik alapján rendezték át az anyagot, megbontva a pertest egységét. (Még korábban, a folyamatosan megszűnő vidéki népbíróságok anyagai a budapesti népbíróság irattárába kerültek). Az 1970-1990-es években az anyag több fázisban levéltárakba került, de csonkán. Az iratok egy részét a Belügyminisztérium akkor visszatartotta és a hiányosságok a levéltárba került anyagokból gyakran nem is derülnek ki, ezért kutatóknak célszerű a Történeti Hivatalnál is körülnézni, ahová a Belügyminisztérium iratanyaga került át.
A Budapesti Népügyészség 1945 és 1946-os anyaga majdnem teljesen elpusztult. A későbbi évek anyagaiban olyan
==Külső hivatkozások==
|