Kutatási területe fokozatosan kiterjedt a higiéné minden területére. Foglalkozott bakterológiával, szerológiával, járványtannal[[járványtan]]nal és fertőtlenítéssel. Vizsgálta a talaj- és vízhigiénét, az alföldi ártézi kutak vizét, a gyógyfürdőket és az ásványvizeket. Nem kerülte el figyelmét az élelmiszer- és élelmezéshigiéné, az iskolahigiéné. Szakterületén külföldön is szerzett tapasztalatokat, 1898-1899-ben [[Ausztria]], [[Svájc]], [[Olaszország]], [[Anglia]], [[Belgium]], [[Hollandia]], [[Németország]] voltak tanulmányainak állomáshelyei, 1903-ban [[Franciaország]]ba, [[Spanyolország]]ba, [[Olaszország]]ba, [[Algír]]ba utazott, 1911-ben újból [[Németország]]ba, majd [[Dánia|Dániába]], 1921-ben [[Hollandia|Hollandiában]] járt. Sokra becsülte és maga is gyakorolta a higiénés felvilágosító munkát, a tisztiorvosi továbbképzések egyik szervezője volt. Számos tudományos tisztséget és társasági tagságot vállalt annak érdekében, hogy a higiénével kapcsolatos tevékenységét hatékonyabbá tegye.
