|
'''Hevenesi (Kishevenesi) Gábor''' ([[Vásárosmiske]], [[1656]]. [[március 24.]] – [[Bécs]], [[1717]]. [[március 12.]]): jezsuita pap, bölcseleti és teológiai doktor, történetíró, 1711- és 1714 között az osztrák-magyar jezsuita rendtartomány tartományfőnöke.
==Élete==
1671-ben Sopronban[[Sopron]]ban lépett a rendbe. Bölcseletet, retorikát és teológiát tanított Nagyszombatban[[Nagyszombat]]ban, Bécsben, majd Grazban[[Graz]]ban. 1700-tól 1706-ig a bécsi rendi kollégium rektora, újoncmester és a bécsi Pazmaneum rectorarektora volt. Haláláig munkatársa és tanácsadója [[Kollonich Lipót]] esztergomi érseknek, de véleményét nemegyszer kikérte [[I. Lipót magyar király|I. Lipót]] császár is.
1686-ban Kollonich megbízásából, az antwerpeni[[antwerpen]]i bollandisták mintájára kezdeményezte a magyar történelem forrásainak összegyűjtését, s fölhívása nyomán a különböző családi és egyéb levéltárakban található iratok, oklevelek, adománylevelek, és canonica visitatiók stb. másolataiból 91 kötetnyi kézirat gyűlt össze, melyeket az [[Egyetemi Könyvtár (Eötvös Loránd Tudományegyetem)|ELTE Egyetemi Könyvtárának]] Kézirattára őriz. ''(Collectio Hevenesiana)''. A munka elsődleges célja az volt, hogy alátámassza a jezsuita rend birtokigényeit a török alól felszabadított területeken, de a gyűjtemény végül általános történeti jelentőségűvé vált, mivel a lemásolt eredeti iratok nagy része azóta elpusztult.
Irodalmi működésének három évtizede alatt több mint 30harminc könyve jelent meg nyomtatásban. Egyik legjelentősebb műve a ''Régi magyar szentség'' (Ungaricae Sanctitatis Indicia); (Nagyszombat, 1692) című, magyar és magyar származású szentekről írott életrajz-gyűjteménye. A [[Johann Sigmund Schott]] és [[Johann Jacob Hoffmann]] bécsi rézmetszők metszeteivel illusztrált kötetben ötvenöt szent és boldog rövid életrajzát közölte [[Jean Bolland]] hatalmas vállalkozása, az ''Acta Sanctorum'' nyomán. A könyv több kiadást ért meg. 1695-ben és 1737-ben ismét kiadták magyar és latin nyelven.
Számos egyházi vonatkozású művén kívül munkatársaival együtt elkészítette Magyarország első atlaszát, a ''Atlas Parvus Hungariae''-t (Bécs, 1689), melyamely több mint 2600 helységnevet tartalmaz, s a helységek lokalizációját már a földrajzi szélesség és hosszúság adataival adja meg. Magyarország megyéinek atlasza kéziratban a budapesti[[budapest]]i Egyetemi Könyvtárban található.
== Művei ==
|
