„Kende (méltóság)” változatai közötti eltérés

a
Bot: következő hozzáadása: sl:Kende; kozmetikai változtatások
a (Bot: következő hozzáadása: sl:Kende; kozmetikai változtatások)
A '''kende''' vagy '''kündü''' magyar méltóság volt a [[kettős fejedelemség]] idején, a honfoglalás előtt, a főfejedelem és vallási vezető.
 
A tisztség létezéséről az arab [[Dzsajháni]] írásából tudunk, aki [[Ibn Ruszta|Ibn Rusztát]] idézi – [[Gardézi]] is hasonlót ír – a magyaroknak két királyuk van, az egyik névleges, akit nagyon tisztelnek, ez a '''kende''', a másik a ''dzsula'' ([[gyula (méltóság)|gyula]]), aki a parancsokat osztja, a hadat vezeti és a tisztviselőket kinevezi.
 
== A kazárok kettős fejedelemsége ==
 
Ez a rendszer, a [[kettős fejedelemség]], ami nagyon hasonlít a [[kazárok]] és a [[türkök]] [[szakrális kettős királyság]]ára. [[Ibn Fadlán]] írja le a ceremóniát, ahogy a [[kagán]] – akinek a magyar kende szerepe megfelel – fogadja a valódi parancsokat osztogató, de [[sztyeppei szakralitás]]sal nem rendelkező társuralkodót, a [[kagán-bég]]et – a magyar gyula megfelelőjét . A kagán nála még négy havonta megjelenik a nép előtt, de ha kilovagol, bár egész serege vele megy, de egy mérföld távolságon kívül, hogy senki se lássa. Ha mégis szembetalálkozik valakivel, akkor az arcra borul és addig nem emeli fel a fejét, amíg a kagán el nem haladt mellette. Egy későbbi időszakról [[Maszúdi]] már azt azt írja, hogy a kagán soha sem lovagol ki és sohasem találkozik a népével. [[Ibn Fadlán]]nál egyébként a kazárokkal kapcsolatban előfordul a '''kündü''' cím, méghozzá a ''kagán'', és a ''kagán-bég'' utáni harmadik tisztségviselő, a '''kündü kagán''' címében. A negyedik tisztségviselő nála a ''dzsausigir'' volt.
 
== Ki volt a kende? ==
 
Egyes hipotézisek szerint a honfoglaláskor [[Kurszán fejedelem]] viselte a szakrális kende méltóságát, ennek azonba súlyosan ellentmond az a tény, hogy Kurszán konkrét vezető szerepet játszott a nyugati hadjáratokban és [[Pannónia]] meghódításában. Őt olyan lakomára sem hívhatták volna a bajorok, ahol végül is [[904]]-ben megölték.
Egy másik hipotézis szerint [[Álmos vezér]] lett volna a kende, és a kazár kagánéhoz hasonló szakrális gyilkosság áldozata lett, miután az ő [[kut]]jának elfogyta miatt kellett volna [[Etelköz]]ből a [[Kárpát-medence|Kárpát-medencébe]] költözni. Őt viszont akkor inkább talán Etelközben ölték volna meg, nem a már sikeres honfogalalás után [[Erdély]]ben, amikor már a Dunáig birtokolták a magyarok a területet, a [[Dunántúl]], azaz [[Pannónia]] elfoglalása azonban akkor szóba sem jött még, mert az a magyarokkal szövetséges [[Arnulf keleti frank király|Arnulf császár]] birtoka volt. Csak Arnulf [[899]]-es halála után foglalta el Pannóniát Kurszán. Álmos pedig talán inkább egy dinasztikus belharc áldozata lett, amit a későbbi dinasztikus hagyomány néha meg szokott szépíteni.
 
== A kettős fejedelemség megszűnte ==
 
A [[10. század]] közepén [[Bulcsú vezér|Bulcsú]] [[harka]] küldöttség élén [[Bizánc]]ban járt, [[VII. Konstantin bizánci császár|Bíborbanszületett Konstantin]] [[császár]] udvarában. Információkkal látta el a császárt a magyar viszonyokról, amit a császár ránk hagyományozott. Bulcsú elmondása szerint a magyarokat a ''fejedelem'' (görögül [[arkhón]], nem említi a '''kende''' szót) kormányozza, aki mellett még van két kisebb rangú vezető, a magasabb rangú ''gyila'' és az alacsonyabb rangú ''karha'' (azaz [[harka]]). De nincs semmi jele annak, hogy ne a fejedelem kormányozna, azaz ekkorra már megszűnt a [[kettős fejedelemség]]. Az is Álmos és Árpád szakrális fejedelemsége ellen szól, hogy utódaiknak is kellett volna viselniük ezt a méltóságot minden bizonnyal, de ennek semmi nyoma.
Akárcsak a gyula és a horka, a ''kende'' méltóság is személynévvé alakult. A [[Kende (keresztnév)|Kendék]] szeptember 25-én ünneplik névnapjukat.
 
== Források ==
* {{RónaTasHonfoglaló}}
* {{CsorbaÁrpádNépe}}
[[en:Kende]]
[[nl:Kende]]
[[sl:Kende]]
2 808

szerkesztés